Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KÜRTI LÁSZLÓ: Település, betelepítés, migráció, kivándorlás betelepítés

KÜRTI LÁSZLÓ TELEPÜLÉS, MIGRÁCIÓ, KIVÁNDORLÁS Tanulmányom célja elméleti kérdések boncolgatása a migráció és kivándorlás témakörében, melyek nagyban hozzájárulhatnak a dolgozat témáját adó történeti anyag tisztázásához. A kérdéskör már régen a kutatók érdeklődésének kereszttüzében volt: az elvándorlással kapcsolatos problémák, a migrációval azaz a vándorlással egybekötött lakóhely változtatása és ennek hatása úgy a bevándorlók, mint az otthoniak társadalmára. A magyar szakirodalomban ma már elválasztódik a belső vándorlással kapcsolatos két elnevezés annak megfelelően, hogy az egyén az állandó lakhelyét változtatja meg, vagy pedig csak a tartózkodási helyét. Ennek megfelelően lehet beszélni vándorlásról (migrációról) vagy ideiglenes költözésről, vándorlásról; ehhez kapcsolódik még a kivándorlás kifejezés, ami kimondottan az ország elhagyását jelentette. 1 Az elvándorlás és telepítés között különbséget tenni azért fontos, mert ez nagyban meghatározhatja a kérdéses csoport kapcsolatát egyrészt az új lakóhellyel, valamint a telepítővel és magával a település folyamatával, másrészt a telepeseket kibocsátó eredeti lakóhellyel. A migráció, vándorlás, manapság egy összetett folyamatként kerül a társadalomtudományi diszkusszióba, melynek kiváltó okai határozzák meg magát a folyamatot, az elköltözést. A telepítés általában egy nemkívánatos, a csoport szemszögéből nézve negatív folyamat, ami a lakóhely megváltoztatásával, és egy népcsoport erőszakos, vagy kierőszakolt elköltöztetésével jár. Természetesen ehhez a folyamathoz kell sorolnunk a XIX. és a XX. században az egyes polgárháborúk és világháborúk alatt elkövetett erőszakos kitelepítéseket és népességcseréket. Az elvándorlás (migráció) és a telepítés tehát két ellentétes társadalmi folyamat, ami alapvetően befolyásolja azt a kultúrát, amit a költöző népesség saját magáénak tart, akár úgy mint az öröklött és megtartott hagyományt, akár pedig mint az általa kreált kultúrát, ami mindenek előtt azt a célt szolgálja, hogy megkülönböztesse az adott népcsoportot környezetétől, és a körülötte lévő emberek kultúrájától. A szaktudományok ma már sokkal árnyaltabb képet rajzolnak a migrans és kivándorolt csoportokról annak megfelelően, hogy azok milyen indokból vagy indíttatásból hagyták el otthonukat, és hogy mennyire szoros kapcsolatot tartanak fenn a kibocsátó és a befogadó csoporttal. Nyilvánvalóan más volt az indíttatás 1 Daróczy, 2003,