Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében

2.3. MIGRÁCIÓS FORMÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN. A háború után Baraca is ismét Csehszlovákiához került. Ezt követően minden, ami a csehszlovákiai magyarsággal történt (jogfosztás

18

, iskola bezárása

19

, kitelepítés

20

, majd kényszerű szövetkezetesítés) Baracát is érintette Az emlékezetben súlyos, következményekkel járó tényként mindezek közül a kitelepítés, a reszlovakizáció, kisebb mértékben a szövetkezetesítés, ám annál erősebben az ezt követő állami gazdasággá alakítás maradt meg. Beszélgetőtársaim mindezeket egyenes összefüggésbe hozzák azzal, hogy a falu - paraszt népességét tekintve - mára szinte elfogyott. Valamennyi jelenség kimeríti a migráció fogalmát is. 2.3.1. A kitelepítés és a „reszlovakizáció"." Elsősorban Vadkerty Katalin munkájának köszönhetően viszonylag pontosan és tényszerűen ismerjük a szlovákiai magyarság története egyik legmegrázóbb korszakának a megmaradt forrásokból, dokumentumokból (tehát a levéltári anyagból) megismerhető képét.

21 Mégsem mondhatjuk, hogy a kitelepítés, reszlovakizáció közösséglélektani következményeit tekintve tudományosan feldolgozott, a kutatás, 18 Ld. SUTÁI, Stefan 1995. 19 A szlovákiai magyar iskolaügyet összefoglaló történetét legutóbb László Béla írta meg, kitekintéssel az 1918 óta eltelt időszakra. Itt említi a Kassai Kormányprogram XV fejezetét, amely „.. .elrendeli minden magyar iskola bezárását." Ennek értelmében 800 magyar iskolát zártak be. A helyzet valamennyit 1948-ban javult, ugyanis az ez évi oktatási törvény minden iskolát államosított, amelyek oktatási nyelve a szlovák, ám megengedte a kivételeket. Ettől kezdve, mintegy kihasználva a „joghézagot", újraindultak a magyar iskolák, a többi mellett a baracai is. Törvény azonban csak 1960-tól garantálja, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeknek joguk van a magyar tanítási nyelvű iskolákhoz. László Béla 2004. 184. 20 1990 óta a témának viszonylag gazdag szakirodalma van. Kezdetben a kitelepítettek visszaemlékezései jelentek meg, a legelső éppen vidékünkről, Lévártról, Ujváry Zoltán jóvoltából. (UJVÁRY Zoltán 1991.). Egy évtizeddel később Ladislav Takáé egész kötetet szerkesztett a hasonló visszaemlékezésekből, amely kötet magyarul is, szlovákul is megjelent. (TAKÁC, Ladislav 2003.).Azóta a korábban hozzáférhetetlen, zárolt levéltári anyag is feldolgozásra került, elsősorban Vadkerty Katalinnak hála. Több kötetben külön - külön is megjelent munkájának összefoglalása 2001-ben látott napvilágot. VADKERTY Katalin 2001. 21 Vadkerty Katalin mellett a kérdés egy - egy részével mások is foglalkoztak. Pl. Molnár Imre - Varga Kálmán 1992. ; MOLNÁR Imre 1993., SZABÓ Károly 1993. ; Szintén nem kevés a visszaemlékezések, egy - egy dokumentumcsoport megszólaltatására épülő írások száma. Ujváry Zoltán és Takáő Ladislav már említett munkái mellett pl. JANICS Kálmán 1992, ZALABAI Zsigmond (szerk.) 1995.; A deportálásra vonatko-