Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében
GECSE ANNABELLA A MIGRÁCIÓ XX. SZÁZADI VÁLTOZATAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI EGY GÖMÖRI FALU ÉLETÉBEN 1. BEVEZETÉS Jóllehet a magyar nyelvterület északi részéről az Alföld felé irányuló vándorlásnak számottevő történeti néprajzi eredménye van 1 , írásomban ezen, korábbi századokba visszavezető előzményekre csupán utalni szeretnék, mivel annak témájául egy (nem alföldi) település életének időben későbbi migrációs formájú vagy funkciójú jelenségeinek áttekintését, értelmezési kísérletét választottam. írásom egy más célú kutatás részeredményeinek kiemelése. Terepe, helyszíne pedig egy hivatalosan (statisztikailag) magyar többségű, valójában mintegy 90%-os cigány többségű, ma szlovákiai település, Baraca, amelynek népessége a XX. században teljesen kicserélődött. Az 1910-es, -20-as években négy lakóházban élő négy cigány család (15- 20 fő) mára 372 főre szaporodott. Ezzel párhuzamosan a település nem cigány lakóinak (Baracán ezt a kategóriát parasztnak nevezik, és a továbbiakban én is ezt a kifejezést használom) nagy része - 1940 óta összesen 374 személy - elköltözött a településről. Eredeti célom szerint arra kerestem a választ, mi az oka ennek a folyamatnak. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy egyetlen településre nézve is igaz Ujváry Zoltán megállapítása, miszerint: „...egy- egy táj népcserélődése a helyi hagyományban is cserélődést, alakulást eredményez... egyben kultúrájának módosulását vonja maga után." 2 A válaszkeresés során nyilvánvalóvá vált, hogy nem kerülhető meg, sőt kifejezetten domináns szerepe van a település történetében is, de a folyamat értelmezésében is a vándorlás, elvándorlás problémakörének. 1.1. A TELEPÜLÉSRŐL Baraca lakóiról, mint falusi társadalomról összefoglalóan elmondható, hogy a XX. század közepén bekövetkező mélyreható változások előtti időszakban pozitív énképe volt. A kutatásom során megkérdezett személyek mindannyian pontosan 1 Többek között, például: B. KOVÁCS István 1991. 74. ; HAVASSY Péter 2001. 203.; PALÁDI - KOVÁCS Attila 2001. 254 - 29. ; LISZKA József 2002. 313. 2 UJVÁRY Zoltán 1994. 15.
