Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KUGLER JÓZSEF: A békés-csanádi szlovákok önkéntes második világháború utáni migrációja, és ennek napjainkig tartó hatása 1945-1948

A LAKOSSÁGCSERE NAPJAINKIG TARTÓ HATÁSA A DÉLKELET-ALFÖLDI SZLOVÁKSÁGRA Számos más egyéb összetevővel együtt, - az egyes időszakok és politikai kurzusok aktuális kisebbségpolitikája, a természetes asszimiláció, a gazdasági okokból (munkahely) történő migráció, — a lakosságcsere is nagymértékben hozzájárult a magyarországi (délkelet-alföldi) szlovákság lélekszámának visszaeséshez, mivel ennek keretében jelentős számú és szlovákságát öntudatosan megvalló személy költözött el. Elsősorban a helyi viszonyokon, az egy-egy településen élő szlovák vagy szlovák származású értelmiségieken, helyi politikusokon, pontosabban az általuk befolyásolt „közhangulaton" múlott, hogy milyen mértékű a közösség asszimilációja, milyen arányban veszíti el a szlovák (tót) tájnyelv a mindennapi életben betöltött szerepét, és mennyi fiatal vállalkozik egy-egy közösségből az irodalmi nyelv elsajátítására, fontosnak érzik-e a szlovák hagyományok ápolását, továbbadását.

29 Az elmúlt években hazai és szlovákiai kutatók (szociológusok) egyebek mellett sokoldalúan feltárták a hazai szlovák értelmiségiek identitásának alakulását. Az ország nyolc megyéjének 61 olyan településéről, ahol szlovák kisebbségi önkormányzat működött, több mint négyszáz személy került kiválasztásra. Szlovák identitásúnak 40%-a, magyarnak pedig egyharmada tartotta magát, míg kettős identitást negyedük jelzett Összességében tehát az etnikai tudat differenciáltságát tükrözték a kutatási eredmények.

30 A hivatalos népszámlálási adatok szerint 2001-ben a magyar állampolgárok közül alig harminc ezren kötődnek valamilyen formában a szlováksághoz, sőt ha csak az anyanyelvi és nemzetiségi bevallást vesszük figyelembe, akkor számuk még a húszezret sem éri el. A szlovákok esetében is a nyelvi asszimiláció lassú ütemben folytatódik, a szlovák nemzetiségüket vállalók aránya azonban 1980-hoz képest majdnem a duplájára emelkedett. Ugyanakkor egyre inkább elöregszik békési szlovákság. 2001-ben a szlováksághoz tartozó nők és férfiak átlagéletkora másfél évtizeddel volt magasabb, mint a megyei teljes népesség.

31 A népszámlálási összeírás során viszonylag kevesen jelezték kötődésüket a szlovák hagyományokhoz, kultúrához. Az egyes régiók adatait elemezve megállapítható a Közép-magyarországi régió szlovákságának erősödése, illetve a Dél-alföldi régió súlyának csökkenése, ahol 1960-ban még a magyarországi szlovák ajkúak több mint fele élt, míg 2001-ben már csak harmada (3. táblázat).

32 A számadatok és a nyelvvesztés ellenére a békés-csanádi szlovákság főként a hagyományápolás terén ért jelentős 29 UHRIN Erzsébet, 2004. 37-42. 30 HOMISINOVÁ, Márta, 2003. 102-117. 31 GOMBOS János-HORNOKNÉ UHRIN Ersébet-GYIVICSÁN Anna, 2004. 29-31. 32 3. táblázat. Forrás: NK 2001. 27-35.