Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál

emelkedő állomásai voltak. Jelentőségük rövid időre hanyatlani kezdet, de az utóbbi években a hagyományok újraélesztésén szorgoskodó leszármazottak jóvoltából újra éledt ez a helyi migrációs forma. A helyi hagyomány újrakonstruálódását mutatja a kigyei kápolnához

31 vezető szeptember elsejei zarándoklat is, amely a Mezőpetri híveknek egyik kiemelkedő, de valamivel nagyobb távolságot magába foglaló lokális hitéleti migrációs lehetősége. A vallási élet migrációjához tartozik még az a jelenkori vándorlási jelenség, amely a falu elszármazott lakosságát köti szülőföldjéhez és amely a rendszeres nyári temetőlátogatásokban nyilvánul meg. Ennek következtében minden év augusztusában hazalátogatnak az elvándoroltak, hogy a nyári szabadság alatt leróják kegyeleteiket halottaik sírja előtt. JELENKORI NÉPESSÉGMOZGÁSOK Mezőpetri svábjainak etnikus jellegű vándorlási lehetőségei a rendszerváltást követő időszakban nyíltak meg. A falu lakosságának közel fele élve az alkalommal Németországban próbált szerencsét. A remigráció sikerének köszönhető, hogy a jelenleg nyaranta már csak a nyári szabadidőre visszatérő sváb leszármazottak jó egzisztenciával rendelkeznek. Többen váltak olyan nyugdíjas nyári ingázóvá, akik a telet Németországban, a nyarat pedig szülőfalujukban töltik. Az itthon maradottak sem mondhatók terjesen statikusnak. Többen vannak, akik munkamigrációban keresik bérüket és bejárnak Nagykárolyba. De vannak olyanok is, akik a házassági migrációs formában más településre, vagy akár Magyarországra esetleg Németországba kerültek. Az ő esetükben a nemzetközi vándorlás következtében időről időre felmerül az eredet bizonyítása, amelyben kiemelkedő hangsúlyt kap az illető családneve esetleges névváltoztatása. Szembetűnő még a helyi fiatalok erőteljes diffúziója a magyarországi oktatási intézményekbe, ezáltal szórványközponttá téve Debrecent és Budapestet. Az országon belüli iskolamigráció is helyet kap, hiszen Kolozsvár és Szatmárnémeti szintén a nagyobb vonzáskörzetek közé tartoznak. Minden esetben döntő szerepe van a sváb származásnak, amely nagymértékben befolyásolja a migrációs lehetőségeket mind a mai napig, bár meg kell jegyezni, hogy Románia uniós csatlakozásának következtében kezdenek a nyugati irányú mozgási lehetőségek elérhetőbbé válni. 31 A kigyei kápolna a névadó település létezésének utolsó jegyeként őrzi az egykori lakosság emlékét. A település Mezőpetritől 3 km távolságra terült el a Nagykárolyt Váraddal összekötő út mentén.