Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál
MlKRORÉGIÓS SZABADMIGRÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ Mezőpetri első sváb lakosai 1740-ben költöztek be a faluba, de a település csak 1742-re népesült be olyan sváb telepesekkel, akik nem közvetlenül külföldről érkeztek, hanem már korábban letelepedtek más falvakban. A belső migrációs folyamat megindulásának nem tudni a pontos okát, hiszen a környező falvakban is közel hasonló életkörülmények voltak, de feltételezhető, hogy az őslakossággal való etnikai összetűzések miatt kellett új lakóhelyet keresniük. A lakhelyváltoztatással egy mikrorégiós szabadmigráció jött létre, hiszen az első betelepítéstől számítva 1740-ig kialakult telepesfalvak sváb lakossága egymás között kezdett önkéntesen vándorolni. A Mezőpetribe bevándorló svábok korábbi lakóhelye Mezőfény, Csanálos, Nagymajtény, Erdőd, Kaplony és Krasznabéltek volt. 16 A későbbiekben sem lehet statikusságról beszélni, hiszen 1747-ig folyamatos ki- és bevándorlások mennek végbe a faluban, de 1744-től találkozunk nemzetközi betelepüléssel is, hiszen az újabb németországi telepes hullám tagjaiból is költöztek be Mezőpetribe. A folyamatos vándorlások, átköltözések és a nemzetközi migráció Mezőpetri viszonylatában 1774-ig tartanak és ezután 1936-ig nem indul meg említésre méltó mozgás. 17 Ez nem jelentette azt, hogy kisebb mértékben ne fordult volna elő, hiszen egy-egy család vagy családtag valamilyen oknál fogva, legyen az házassági vagy munkamigráció, időnként betelepült a faluba vagy elhagyta azt. A helybennmaradás megszilárdulásában és a lokális identitás formálódásában törést, mondhatni zavart jelent az első világháborút követő időszak, amely a mozgás nélküli migrációt váltott ki. VÁNDORLÁS NÉLKÜLI MIGRÁCIÓ ÉS HATÁSAI Jogosan merül fel a kérdés a vándorlás nélküli migráció fogalmát látva, hogy a szavak jelentése közötti tartalmi ellentétek miatt értelmetlennek tűnik ez a terminus, ennek ellenére mégis létezik. Tóth Pál Péter szerint a nemzetközi vándormozgalom sajátos formájának tekinthető, amely az I. világháborút követően jelent meg több állam határán. A nagyhatalmak területi átrendezésével, új államhatárok meghúzásával az addig csak a virtuális szférában létrejött migráció valósult meg. A határzónákban élők több alkalommal végeztek el saját akaratukon kívül „virtuális nemzetközi migrációt" anélkül, hogy szülőfalujukból kitették volna a lábu16 KOCH, Stefan 1987. 103. 17 SCHMIED, Stefan, é.n. 6.
