Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében

1895-ben az egyházi adó, iskolai adó és tandíj fizetését kimutató jegyzék 148 családfőt tüntetett fel, eszerint ennyi római katolikus vallású család élt a pusztán.

37 A puszta legnagyobb adófizetője Windisch János földbirtokos, aki évi 23 forint 25 krajcár adót fizetett, őt követte Szabó Franciska, akinek 2326 kat. holdas birtokát a helybeliek a „Kisasszony pusztájá"-nak emlegették. A szabadszállási közbirtokosság jakab pusztai baromjárasainak maradékait 1896-ban parcellázták. A legelők kiosztása a migráció újabb hullámát indította el. A módos szabadszállási redemptus-leszármazottak nem tartottak igényt a lakóhelyüktől távoleső, nagyrészt gyenge minőségű, lebecsült jakabi homokra, túladtak legelő-járandóságukon, így folytatódott a környék túlnépesedett mezővárosainak és községeinek határából a családok beáramlása. Zömmel katolikus családok költöztek a pusztára. Ezt a folyamatot mutatja a lakosság vallásfelekezeti megoszlása: 1910-ben 1556 római katolikus mellett csupán 179 református és 5 evangélikus vallású élt Jakabszállás pusztán.

38 A népesség egyébként az 1890. évi 1091 főről 1910-ig 1740 lélekszámra, két évtized alatt közel 60 %-kal gyarapodott.

39 A váci egyházmegyei hatóság Szabadjakabszállást elcsatolta az izsáki plébániától, 1917. január 1.-jétől Orgoványon szervezett káplánságot, majd 1919 júliusától a pusztán kihelyezett káplánságot létesített. Akkor kezdődött az egyházi anyakönyvezés. A pusztát 1924-ben nyilvánították, Jakabszállás néven önálló községgé. A község népéletéről a gyermekkorában ott élő Gaál Károly néprajzkutató írt személyes hangvételű, erőteljesen szociográfiai indíttatású emlékezést.

40 Forrásértékű és igen tanulságos társadalomrajzot ad a helyi gazdacsaládból származó Dubecz Sándor 1936-ban készült szociográfiája.

41 Mindkét írás tanulmányunk időhatárán kívülesik, mégis említésre érdemesek, mert ismeretük nélkülözhetetlen Jakabszállás puszta XIX. századi benépesedése és a migráció hatásának értelmezéséhez. 37 A kimutatás a helyi plébánia irattárában van. felhasználását Fekete Jánosnak köszönöm. 38 1910. évi népszámlálás... 558. 39 Az 1890. évi adat forrása KSH. A népességmozgalom községenként 1828-1900. V. Budapest 23, 1910-ről a 17. jegyzetpontban. 40 GAÁL Károly, 1989.. Emlékező írása Jakabszállás címmel. A szerző 1969-től a bécsi egyetem tanára, majd tanszékvezetője volt. 41 DUBECZ Sándor Dr, 1994.