Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében

Jelenlévő népesség Róm.Kat. Ref. Evang. Gor. Kel. Egyéb Külterületi dűlők: Felső járás 433 278 141 14 ­­Czímer 197 119 71 4 ­3 Tolvajos 428 258 143 10 7 10 Nyugati alsójárás 170 127 43 ­­­Gőbölyjárás 217 126 77 4 ­­Keleti alsójárás 192 162 28 2 ­­Székes 133 69 64 ­­­Jakabszél 310 211 87 12 ­­Zsombóhát 130 63 67 ­­­Egyéb külterület 462 248 207 7 ­­Külterület összesen 2662 1661 928 53 7 13 Belterület 306 A község összesen 2968 Orgovány népessége és vallásfelekezeti megoszlása 1910-ben 14 Kilenc évvel a puszta önállósulása után a kis falumag a lakosság 10,3 %-ának adott otthont, ami tulajdonképp természetes, hiszen a falusi házhelyeken csak földnélküli szegényparasztok, néhány kereskedő, községi tisztviselő, tanító és az iparosok telepedtek meg. A XX. század elején Felsőjárás, Tolvajos és Jakabszél népessége gyarapodott nagymértékben. Látható, hogy e határrészeken jóval több a római katolikusok száma, mint a reformátusoké. Míg 1870-ben a református vallásúak voltak többen, 1910-re a katolikusok számaránya meghaladta a lakos­ság 62 %-át. A PUSZTÁN MEGTELEPÜLÖK SZÁRMAZÁSA A kiosztott tanyaföldek első birtokosai kunszentmiklósi református vallású redemptusok voltak, ezért először a református egyházi anyakönyvek „vallomá­sait" veszem sorra. Az izsáki református anyakönyvbe 1851-től bejegyzett házasultak közül már Orgovány pusztán született a Gárdon, Héjjas, Király, Lovász és Somodi család több sarja. 15 Az 1851-1875 közötti évekből 9 izsáki, 7 kunszentmiklósi, 5 kecs­keméti, 2-2 dunapataji, kiskőrösi és szalkszentmártoni, valamint l-l fíilöpszállási, 14 1910. évi népszámlálás... 558. 15 Izsák Református Lelkészi Hivatal. Házasult Személyek Anyakönyve 1851-1875.

Next

/
Thumbnails
Contents