Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

mestert megerősíti Fogaras és Szombatfalva birtokában. Az aktusnál Ugrin mester mellet tanúskodtak a szász, székely és román (Olaci) nemesek.

129 III. András 1292. június 16-án kelt levelében megengedi az Ákos-nembeli Györk fia Sándornak, hogy a Hunyadmegyében fekvő birtokára, három faluba (Marosillye, Szád és Fenes) románokat telepítsen (Olacos possi aggregare ac aggregátos retinere), iletve a már ott megtelepedettek felett rendelkezzen. Ezek a románok (Olaci) kötelesek minden adót és ajándékot Sándor úrnak megfizetni.

130 1293. november 7-én kiadott királyi oklevél elrendeli, hogy az összes nemesi vagy egyéb birtokon lakó románokat (Olaci) a király Székes nevű birtokára vigyék vissza, ha kell erőszakkal is. Kivételt csak a gyulafehérvári káptalannal tesz a király, amelynek megengedi, hogy ezután is hatvan háznépnyi román jobbágy lakhasson Enyed, Fülesd, Dálya, Ompolyica és Nyírmező nevű birtokán.

131 III. András 1294-ben Simon fia Miklós brassói comesnek adja Bodola, Tohán, más néven Oláhtelek (!) falvakat, melyekről Miklós azt állította, hogy László királytól kapta adományba.

132 Még ugyanabban az évben Roland erdélyi vajda ígéretet tesz (a Bihar-megyei) Fenes vár védőinek, Jakab mesternek, a váradi püspök fivérének, hogy megvédi őket mind a magyaroktól, mind pedig a románoktól (Olaci)}

33 Hosszabb szünet után 1310-ben kelt oklevélben találkozunk egy bizonyos Oláherkes nevű településsel. I. Károly (1307-1342) Alárd fia Miklós magvaszakadtával „terram Olaharcus inter terras Felkener (Felkenyér), Arcus saxonicali etPeyn" a nevezett Miklós leánya férjének Renner fia Renner comesznek 129 1291. márc. 11.: FEJÉR, G, VI./l. 118. - DENSUÇIANU, Dokumente L/1. 510. ZIMMERMANN-WERNER, I. p. 177. no. 244. - Doc. Val. P. 32-36. no. 19. GYÖRFFY György Történelmi Szemle 1964. no. 20. - HUNFALVY Pál, Oláhok I. 380-381. - TAMÁS Lajos, Rómaiak 1935. p. 195. 130 SZÁDECZKY Lajos, In. Századok 1908. p 580. - TAMÁS Lajos, Rómaiak 1935. p. 195. - Doc. Val. P. 36-38. no. 20. - DARKÓ Jenő, Népesség 26. - MAKKAI László, 1943. 8. 131 WENZEL Gusztáv, ÁUO X. p. 81. - Densusianu, Dokumente L/1. 522. ZIMMERMANN-WERNER, I. p. 195-196. no. 264. - Doc. Val. P. 38-40. no. 21. Tamás L, Rómaiak 1935. p. 196-197. - DARKÓ Jenő, Népesség 26. - MAKKAI László, 1943. 8. - GÁNDI László - MAKKAI László, A románok története, p. 49. BÓNIS György, HR 2004(2) p. 297. 132 1294. febr. 9.: Doc. Val. P. 41-42. no. 24.: Bodola egykor Háromszékben feküdt, Brassótól keletre, a XIII. században a törcsvári uradalom tartozéka. Otohan/Tohán/Oláhtelek Brassótól délnyugatra fekszik, szintén a törcsvári uradalom része. - GYÖRFFY György, Történelmi Szemle 1964. no. 23. 133 1294. május 23.: WENZEL Gusztáv, ÁUO X. p. 153. - Densusianu, Dokumente L/1, p. 524. - GYÖRFFY György, Történelmi Szemle 1964. no. 24. - GYÖRFFY István, Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai, p. 3. - TAMÁS Lajos, Rómaiak 1935. p. 197.