Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára
be nem töltött 15 Margitot, III. Béla és Chatillon Anna leányát. 16 Béla hozományként átadta 17 azt a Balkán hegység és a Duna között elterülő területet, amelyet korábban Andronikos ellen harcolva elfoglalt. Izsák Angelos viszont megerősítette Bélát Dalmácia feletti uralmában, amelyet ő Manuel halála után megszállt. A szövetség megkötésével kapcsolatos házasságot 1185 végén nagy pompával ünnepelték meg. Nikétas Choniates történetíró ez alkalomra írt lakodalmi beszédében és költeményében ékes szavakkal dicsőíti a magyar királylányt, aki immáron Bizáncban a második magyar származású császárnő. 18 A krónikások szerint Izsák a házasságkötés alkalmából adót vetett ki, történetesen éppen arra a vidékre, amelyet apósától, III. Béla magyar királytól visszakapott. 19 Ezzel felbőszítve „maga ellen és a rómaiak (=bizánciak) ellen a Balkán hegység vidékén lakó barbárokat, akiket korábban myseknek (müszoi) neveztek, most pedig vlachoknak hívnak." 20 A felkelés kiterjedt a balkán hegység pásztorkodó vlachjaira és a bolgárokra, az egész dunai Bolgárországra. A felkelők vezére egy testvérpár tagjai, Aszen Péter (Theodor) és János voltak, akik szövetségre léptek Nemanja István szerb zsupánnal a bizánci birodalom ellen. 21 A felkelők kihasználták azt a lehetőséget, hogy a normannok felett korábban diadalmaskodó hadvezér Alexios Branas Hadrianupolisban magára öltötte a bíborpalástot és a főváros, Konstantinupolis ellen vonult. 22 Izsák Angelos helyzete egyszeriben kilátástalanná vált, de segítségére érkezett sógora, Montferrati Conrad francia lovagjai élén. Az ütközet Konstantinupolis falai alatt zajlott, amelyben Izsák Angelos és Conrad de Montferrat megvívtak Alexios Branasszal és végül saját kezükkel megölték. 23 A győzelem után Izsák Angelos a felkelők ellen fordult, a kunokat segítségül hívó Aszenidák 24 elől azonban meghát15 Niketas Choniates ed. Bonn 481-482. - MORAVCSIK Gyula, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1984. 295. 16 OSTROGORSKY, G., GBS 321. 17 Az Angelos Izsáknak átengedett földet egyedül III. Ince pápa említi Imre királyhoz írott levelében. Ld.: FEJÉR, G., CD. II. 437.: „Quod autem scripsisti, quoniam praefatus Ioannitius terram, quam pater tuus sorori tuae, Imperatrici Graecorum dedit in diotem, detinet occupatam...." - THEINER, A, VMS I. p. 36. - vö.: PAULER Gyula, MNT. I. 424. - MAKK Ferenc, 1982. p. 52. 18 MORAVCSIK Gyula, BM 91. 19 BRÉHIER, L., VM 286. 20 Niketas Choniates, Aóyoc 16. In: MORAVCSIK Gyula, ÁMTBF 295. 21 BRÉHIER, L., VM 286. - OSTROGORSKY, G., GBS. - BANESCU, N, Un problème d'histoire médiévale: Création et caractère deu Seconde Empire bulgare (1185). Bucureçti, 1943. 1-93. 22 OSTROGORSKY, G., GBS 322. 23 BRÉHIER, VM 287. 24 A nevet JIRECEK, C, 1911. 1. p. 269. kunnak tartja: „Fürsten der Kumanen (Polowzer) heissen im 11. jh. 'Osent, Osent, Asênt': Nestor ed. Mikloschich. Wien, 1860. p. 127,