Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SELMECZI LÁSZLÓ: Jászok a magyarok, különféle etnikai elemek a jászok között

legkisebb jászsági településen az őslakosság aránya a népesség alig egy negyedére csökkent.

38 A Jászság igazi pusztulása a tizenöt éves háború során, 1596-ban következett be. Ekkor a tatár támadások következményeként az Alföld más területei mellett az egész Jászság elpusztult, lakói szétszaladtak, s nem is tértek vissza, csak a XVII. század második évtizedének vége felé. A menekülés szervezett volt. A Királyi Magyarország nagy területein szétszóródott jász csoportok, különösen a Gyöngyösre és Fülekre menekültek, kapcsolatban maradtak egymással. Valószínűleg a háború következtében tűntek fel újabb Jászsági családok azokban a Nógrád megyei és Gyöngyös környéki falvakban, amelyekben már a XVI. század folyamán is feljegyeztek Jászságból elszármazottakat. A Kassára, Sárospatakra, Szerencsre, Tokajba, Homonnára, Királydarócra menekült jász családok minden bizonynyal többé nem tértek vissza szülőföldjükre.

39 A kiköltözés harmadik hulláma az 1660-as évekre tehető, amikor is a Wesselényi összeesküvés lelepleződése után a Jászkunság igazgatása ismét a Kamara kezébe került. A nádor halála után senki sem akadályozta meg, hogy a Jászság területére beköltöző szökött jobbágyokat visszaköveteljék földesuraik.1667-ben hat jászsági településről több mint ötven személy (család) szökött el. Többségük Mezőkövesden telepedett meg.

40 A török alóli felszabadító háborúk hatására újabb menekülthullám indult meg a Jászságból. Ennek a végső menekülthullámnak az lett a következménye, hogy 1699-re, amikor a felszabadított területeken az első összeírás készült, az egyes településeken a Jászság lakosságának 4o-8o%-át jövevényként írták össze,

41 s a népességmozgás egészen a redempcióig folytatódott. A Jászság településeire irányuló XVI-XVII. századi migráció kiváltó okai a jászoknak adott ősi kiváltságok, elsősorban a magánföldesúri hatalom és a vármegyei hatóság és adóztatás alóli mentesség és az újratelepített településeknek népességük megtartásáért és gazdasági erejük növeléséért fokozott nádori ill. főkapitányi védelme volt

42 egy olyan történelmi időszakban, amelyet a jobbágyság fokozott személyi függése és feudális terheinek növekedése jellemeztek. 38 KOCSIS Gyula, 2005. 48. 39 KOCSIS Gyula, 2005. 30-53, 56-61. 40 KOCSIS Gyula, 2005. 61. 41 FODOR Ferenc, 1942. 172.; KOCSIS Gyula, 2005. 70-71. 42 KOCSIS Gyula, 2005. 70-75.