Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FRISNYÁK SÁNDOR: Ősi vásárvárosok az Alföld és Felső-Magyarország határán

rendelkező Alföld komplementer, egymást kiegészítő tevékenységet folytat. A régiók közötti árucsere-forgalom (és a 16. századtól a munkaerő-migráció) a völgyi közlekedési folyosókon áramlik a völgykijáratok piacközpontjaiba. Az észak-alföldi vásárvonalnak két energikus helye a Duna-nyílás és a Miskolci-kapu. A Duna-nyílásban a középkorban három, a gazdasági térkapcsolatokban meghatározó jelentőségű vásárváros alakult ki: Vác, Buda és Pest (Cholnoky J. 1915). A helyi és helyzeti energiák a Duna-nyílás településcsoportját az ország hatalmi és gazdasági központjává emelték, minden más várost megelőző vásárvárosi-kereskedelmi tevékenységgel. A vásárvonalon kelet felé haladva a Zagyva-völgy kijárata mellett Hatvan, a Mátra déli peremén Gyöngyös, az Eger-patak völgyében Eger, a Miskolci-kapuban, ahol a Sajó, a Bódva és a Hernád eléri az Alföldet, Sajószentpéter, Miskolc és Szikszó, a Szerencs-patak alföldi völgynyílásában Szerencs, a Tisza és a Bodrog találkozásánál Tokaj, a Ronyva kijáratánál Sátoraljaújhely tekinthető ősi vásárvárosnak. 4. ábra A Miskolci-kapu és a tokaji Tisza-rév a középkor vége felé. Jelmagyarázat: 1= közlekedési gát (ártéri lápok, mocsarak), 2= ármentes térszínek, 3= fontosabb út, 4= állathajtó út A Kárpát-medence monocentrikus, sugaras szerkezetű úthálózata a pesti Dunarévtől indult. Az Árpád-kori közlekedési hálózat egyik eleme a Cserhát-, Mátra- és Bükkalján haladó, majd a Hernád-völgyében és az ónodi elágazástól a Hegyalján is folytatódó kereskedelmi-stratégiai út összekapcsolta az észak-alföldi vásárövezet településeit (Borcsiczky B. 1914). A vásárhelyeken vagy annak közelsé-