Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában

„Macskácskának négy a lába, Ötödik a farkincája, Kivel bemegy Móduvába, Móduvának országjába. " Hogy ez miért van így, nem tudom. Talán abból következik, hogy több mint évezrede számunkra Nyugatra van a kifelé és innen keleti irányban a befelé. A moldvai magyarság jól ismert, befelé mutató, legfontosabb migrációs hullámai a következők.

1 • a Magyar Királyságból a kunok országába küldött római katolikus hittérítők, s a velük menő népség, katonaság (XIII. század eleje); • a tatárjárást követően a magyar királyság által létrehozott gyepűőrző véderőrendszer (XIII. század második fele); • a székely határőrvidék szervezésével kapcsolatos továbbtelepítések (főként a Szamos menti Mezőségről, XIII-XIV. század);

1 huszita menekültek, akiket később Moldvában katolikussá tettek (XV. század első fele); • a székely belháborúk veszteseinek Moldvába menekülése (XVI-XVII. század); • jelentősége miatt külön is említést érdemel a székely határőrség erőszakos szervezése miatt, a Siculicidium-ként számon tartott eseményeket követő tömeges Moldvába menekülés (XVIII. század második fele). Moldva viszonylag békés középkori történelme során az odavándorló (telepített, menekülő, bujdosó) magyaroknak volt idejük, alkalmuk és módjuk az XIV század derekán létrehozott Moldvai Fejedelemség különböző társadalmi szintjeibe való betagolódásra. A XIV. század közepétől a XV. század végéig a városi iparosság és a kereskedők számottevő része magyar, néhány helyen német volt. A nagyobb városokban - például Románvásár, Bakó, Husz - a magyarok és a románok felváltva viselték a városvezetés tisztségeit. A katolikus magyaroknak püspökségeik, szép és gazdag templomaik, virágzó kolostoraik voltak, ahonnan a hit és a szellem világa kisugárzott a katolikus vallásban élő falvak népére is. Amíg Moldva a magyar király hűbérterülete volt, s ez lehetővé tette a bizánci befolyás mellett a római katolikus egyház egyenrangú működését, a Moldvába települt magyarok jelentős szerepet játszottak a fejedelmi udvarban, a városi életben, a kereskedelemben, a kézműves iparban. A földművesek számottevő hányada szabadparaszti kiváltságokat kapott, ők lettek a részes (románul räzesj falvak. 1 MIKECS László, 1989. 88-151.