Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

a török kiűzésének résztvevőire, a szövetséges seregekre is, amelyek katasztrofális károkat okoztak az országnak, mint felszabadítók.

107 A majorsági gazdaság éppen a nagy hasznot viszont kevésbé látta kertészeti kultúrákban, így Magyarország területén a ma is létező történeti termesztő körzetek diszlokációja inkább a természetföldrajzi, mint a közgazdasági tényezőknek az eredménye. A földesúri birtokrendszer nem segítette elő általában a modern gyümölcsösök, gyümölcsös kertek kialakulását, helyette nagyobb hasznot, kevesebb élőmunkát kívánó gabonatermesztés, bortermelés és állattenyésztés voltak a meghatározó ágazatok.

108 Az úrbéri rendelet után a jobbágy bérlők, nincstelen napszámosok nagy számban jutottak földhöz, s szerencsére olyan területeken, ahol a legelők szétosztása után szőlő (vagy gyümölcs telepítése) kezdődhetett el. A Duna-Tisza közének ökorehabilitációja a legelők felosztásával, igazi sikertörténet. A feudális nagybirtok nagyon is a nemzetségi, családi birtokszerkezet és hagyomány alapján specializálódott bizonyos mezőgazdasági tevékenységekre. Viszont a kisbirtok kísérleti alkalom híján csak a biztosra alapozhatott: a történelmi termesztő körzetek megújultak, és bizonyos értelemben hangsúlyosabbak lettek. S e töretlen fejlődésnek valójában az I. világháború és következményei vetettek véget. A magyar gyümölcs export azonban visszaesések, s mélypontok után, több-kevesebb emelkedéseket ért meg, majd némiképp visszaesett, amelyet együttesen ma helyesebb stagnálásnak nevezni.

109 Trianon után az ország gyümölcstermesztése igen nehéz helyzetbe került, jelentős gyümölcstermesztő területek tűntek el, váltak részévé az utódállamok gazdaságának.

110 Az 1920-as évek komoly erőfeszítései meghozták hamarosan az eredményeket, hisz 1925-ben már 32 ezer tonna magyar gyümölcs került az európai piacokra, majdnem kétszer annyi, mint 1938-ban vagy 1949-ben. 1955 után jellemző a folytonos emelkedés, s 1971-ben csak az alma részesedése az exportból egymagában 9-szerese volt az 1925. évi teljes exportvolumennek. Az alma és a szilva e tekintetben is meghatározó volt a termésvolumen és a vidéki élet minősége szempontjából.

111 107 Wellmann I. 1980. Mezőgazdaság, in: Magyarország tört. 4/1: 99-112. 108 Zimányi Z. 1985. A mezőgazdaság fejlődése, in: Magyarország története 3/II: 937-974. 109 Für L. 1976. A kapitalista mg.-i term, megszilárdulása (1890-1914). 153-274.; Gunst P. 1970. A mg.-i term. tört. Magyarországon 1920-1938.; uő. 1976. A mg. fejlődésének megrekedése ...(az 1920-30-as években). 275-400. 110 Gunst 1970. 280-294. 111 Beke L. 1942. Piacos gyümölcsfajtáink, és Okályi I. 1954. Gyümölcsterm. I. köt. 40-52. és 62-63.