Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

A Fertő-tó-melléki, dunakanyari bogyósok termése főleg a győri, illetőleg szentendrei és a fővárosi piacon jelent meg; 63 a mecseki és nyugat-dunántúli gesz­tenyésekről már esett szó. 64 A Balaton környéki és Buda vidéki mandula szintén a közeli piacokra került, akárcsak a bajai, szolnoki és sárospataki súlyom. A csong­rádi és szentesi naspolya, a szatymazi és szegedi őszibarack, a debreceni köszmé­te vagy a szatmári alma. Az átlagosnál nagyobb gyümölcspiaca volt Szegednek, Szentesnek, Debre­cennek, Nyíregyházának, Egernek, Gyöngyösnek és Zalaegerszegnek, de egyes kisebb települések méretüket meghaladó szerepet töltöttek be a belföldi gyümölcs­kereskedelemben. A kapitalizálódás, a gyáripar, a bányászat és majd a konzerv­gyárak létesítése megváltoztatta a piacok szerepét és az áruforgalmi jelentőségét. Eltűntek a klasszikus gyümölcspiacok, sőt a nagymértékű gyümölcskonzerválás folytán mérséklődött az aszalványok jelentősége is. 65 Az ártéri gyümölcsösök terményei piaci gyűjtőhelyekre kerültek. Legtöbbször a kofák vették meg az árut a földvári, a mohácsi piacon és nagyobb tételekben a fővárosba szállították. 66 A vízi utak még fél évszázaddal ezelőtt is összekapcsol­ták a falvak embereit, főleg a Duna-menti települések gyümölcstermesztő népét. Gondoljunk csak egy-egy most megszüntetett kompjárat kihatásaira, a múltból van elég példánk... 67 Dunaföldvár mint középkori vásárhely, megmaradt a török időkben is; 1550-ben elfoglalták a törökök ugyan, de szultáni birtok lett. Piaci szerepe olyannyira meg­marad, hogy Tolnával együtt a két város fel is virágzott. 1630-ban Vasvári György apát-kanonok azt írja, hogy a piac és a dunai rév a földvári apátot illeti meg. 68 A szőlőskertek gazdag terméséből pedig jól jövedelmező borkimérések működ­tek, természetesen csak a „gyaur nép", a magyarok számára. 69 A sárközi gyümölcspiacokon kívül a mohácsi sokadalom sem volt jelenték­telen; s innen a XVIII. században almát, körtét, sulymot, szállítottak Pestre és Budára kicsiny, lélekvesztő dereglyéken. 70 A gőzhajó elterjedésével lényegesen könnyebbe vált a termények szállítása a piacokra. A helyközi szállítások a termé­63 Mohácsy M. - Porpáczy A. 1952. Bogyós gyümölcsűek c. könyv részletei. 64 Surányi 1992. i.m. 176-181. 65 Viga i.m. 1985. 294-295. és uő. 186-189. 66 Bereczki M. 1886. Gyümölcsészeti vázlatok I. köt. 20-29. és Andrásfaly B. 1974. Duna mente ártéri gazdálkodása... Tanúim. Tolna megye tört. 7: 250-273. 67 vö. Csongrádnál a mámai réti vagy egyes Felső-Tisza és Körös menti kompjáratok megszűnt eté sével ! 68 Andrásfalvy 1974. 54. 69 id. Surányi D. 1982. A szenvedelmes kertész... Utószó és uő. 1992. 78. 70 Andrásfalvy i.m. 54-58, 79-80, 97-101. és 272-273. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents