Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
de liktáriumot, s likőrt is. 47 A budai magisztrátus az őszibarack és a szőlő árusítását külön engedélyhez kötötte 48 E nyilvánvaló protekcionista előírás feltehetően a budai gazdák baracpálinka főzési és borkereskedelmi érdekeit igyekezett védeni, egyben le akarta törni a konkurenciát is. 49 A nyári és őszi piac természetesen különbözött a télitől és a tavaszitól. 50 Télidőben sem állt meg az élet a piacon. Akkor a prizmákba eltett, betárolt terményeket kínálták, így a gyümölcsöket is. 51 Az Alföldről hozott naspolya és birs kedvelt csemege volt. 52 Hasonlóképpen az aszalványok és a nádmézben eltett gyümölcsök is általában innen érkeztek. A téli Buda piacain az aszalt gyümölcs és a borókabogyó voltak a vezető portékák, a füstölt húsok mellett. 53 Hetente három piaci nap (szerda, péntek, szombat) megfelelt a helybélieknek, a pesti és a környékbeli lakosoknak, hogy megvegyék a szükséges árukat, s az árusok pedig megszabaduljanak a felesleges terményektől, termékektől. 54 A hét szerdáján a mai Dísz-tér környékén a németek pénteken és szombaton a Szombat-kapunál a magyarok kínálták portékáikat. A híresebb (ilyen volt a budai is) gyümölcspiacokon megjelentek külföldiek is, akik a magyar gyümölcs jó hírét Európa számos országába elvitték. 55 Több adatunk is van arról, hogy német, osztrák vagy svájci patikák gyümölcspiacokon vásárolt gyümölcs aszalványokat forgalmaztak. Főleg a Besztercei szilva aszalvány, bizonyos körte (Zelenka) készítmények és a Tokaji bor szerepelt orvosság gyanánt a patikaszerek tárában. 56 Másik, hasonló fontosságú hely Kecskemét 57 és az észak-magyarországi gyümölcspiacok, melyeknek történeti-néprajzi kutatása és eredményei számottevőek. 58 A kecskeméti piacnak szépirodalmi vonatkozásai is ismertek, pl. Móricz 47 Zolnay 1977. i.m. 316, vö. ma török területen még mindig szokás zöld gyümölcsből a kompótkészítés (saját gyűjtés, 2004). 48 uo. 314. 49 uo. 316. 50 Surányi: A 140 éves kunágotai Bereczki-féle fajtagyűjtemények. Agrártört Szemle 2007. (megjel. alatt) 51 Bende 1929. i.m. 73-97. ; Szabó K. 1934. i.m. 49-52. és Für 1983. i. m. 203-236. 52 Surányi 1985. Kerti növények... 80-82. 53 Zolnay 1977. i.m. 316. 54 Zolnay i.m. 367. és 377, uő. 1982. Az elátkozott Buda - Buda aranykora 170, Mihály L. 1975. 31-60, Szabó I. 1969. A középkori magyar falu 182-183, 236-237. 55 Rapaics i.m. 112-114. és Zolnay 1977. i.m. 53-63. 56 Rapaics i.m. 136-138. és Tóth E. - Surányi D. 1980. 111-115. 57 vö. Bende L. 1929. A kecskeméti szőlő-és gyümölcsterm. feji. tört. és Szabó K. 1934. Kecskemét szőlő-és gyüm. term, múltja c. könyvekkel 58 Viga Gy. 1985. 22-23: 285-307.; uő. 1986. A gyümölcs a népi árucserében. Árucsere és migráció 175-195.; uő. 1990. Árucsere és migráció Észak-Magyarországon 100-111. és 179.
