Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FAZEKAS MIHÁLY: Gyapjúkereskedelem a Nagykunságban

2° A Bárány bőrök jól kiszáríttassanak, a Mészárosnak és a Szék Bíráknak meg hagyatik. 3° Elő pénzül fognak adni Hetven öt Rhfrt-okat, mellyeket effective le is fizettek Szék Biró, Tek. Nagy János eő Kigyelmének kezébe, mely fel pénz az utolsó vitelig benn fog maradni. 4° Fojó áron a Mészárszékből fog adatni két mázsa faggyú a vevő Urak számára."

36 Később Túrkevére Ausztriából is érkeztek kereskedők. így 1809-benAusztriai, nevezetesen Stukorói Kereskedőkkel,"u:m: Kaufmann József és Trandler János ő kegyelmekkel alku tétetett a Városbéli Gazdák Kossainak és Meddő Júliáiknak el adására olly móddal, hogy nevezett Kereskedő Urak az harmadfű Őrükért és 3=adfü s öregebb Kosokért /:az öregebb Őrüknek el adása a Lakosoknak szabad akaratjukra hagyatván:/ párjáért fognak fizetni 22 Rhfrt-okat, a Meddő Juhoknak párjáért pedig 20 forintokat, azzal a megjegyzéssel, hogy azokat felettébb ne válogassák. Az elhajtás lészen a Kosokra nézve Júliusba, a 3=adfü Őrükre és a Meddő Juhokra nézve elsőben Augustusban, másodszor pedig October elein. Mellyalkunak meg erősítésére adtak Ötszáz Rhfrt-okat, úgy, hogy az a Summa az utolsó hajtáskor fog bé tudatni, meg jegyeztetvén az, hogy a hibásokat vagy éppen nagyon soványokat nem lesznek elvinni kötelesek."

37 Úgy tűnik, Ausztriából gyakrabban jöttek Túrkevére. így 1812. augusztus 19-én is, amikor „Stokaraui Ausztriába való kereskedőkkel úgymint Steicbach Lőrintz és Fischer József ő kegyelmekkel alku tétetett a Túrkevei Lakosok Meddő Juhaikra, és harmadfű Örüikre illy Conditiók által: 1° A meddő Juhoknak párjáért váltó Czédulákban fognak fizetni 12 Rhfrt-ot 2° A harmadfű Őrüknek párjáért 13 frt-ot, váltó czédulákban. 3 0 Az Öreg Őrüket pedig azon az áron, amint meg alkudhatják a Lakosoktól"...

38 Arra is van adta, amikor a tanács úgy intézkedik, hogy a lakosok a városházánál adják el a gyapjút, mert akkor jobban behajtható rajtuk az adó: Túrkeve, 1820. május 6. „A Gyapjaknak el adásába ismét vissza tsuszván az a rendetlenség, hogy nem az eddig volt jó szokás szerént adják el a Lakosok a gyapjaikat a Városházánál közönségessen, és amiatt osztán az Adókat is nehezeb be szedni mint máskor, meg határoztatott, hogy minden gyapjú vevők a Város házánál fizessenek a gyapjakért.. ."

39 1820. október 28-án Veszprémből jött levél: „Veszprémi Csapó Mesterek, Nemes Szél Ferentz és Halász János ő kegyelmek Levelek által meg keresik az Elöl36 Prot.Tkv. 1804. március 19. 37 Prot.Tkv. 1809. február 7. 38 Prot.Tkv. 1812. augusztus 19. 39 Prot.Tkv. 1820. május 6.