Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - V. SZÉKELY GYÖRGY: A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban

galomban, inkább arról lehet szó, hogy a leletek tulajdonosainak vagyoni helyzete nem tette lehetővé az aranyak tezaurálását. Az aranypénzek egykori forgalmát bizonyítja a Kiskunhalasról származó szórvány Hunyadi Mátyás-arany

35 és a Kunság szomszédságában, Kecelen talált 4 Zsigmond-aranyforint.

36 A XV. századból a Duna-Tisza-közéről egyetlen aranypénzlelet ismeretes. Az 1908-ban Kiskunfélegyháza határában felszínre került 93 pénz közül 88 aranypénz volt.

37 A lelet záródása 1457-re tehető. A leletek összetétele kapcsán kell érinteni a külföldi pénzek kérdését is. Zsigmond korában a királyi veretek forgalma az egész országban általánossá vált, a pénzleletek zömét a magyar pénzek alkották. Az idegen pénzek forgalma inkább csak az osztrák tartományokkal szomszédos nyugat-magyarországi megyékben és Erdély román fejedelemségekkel szomszédos területein volt erőteljesebb. A leletek tanúsága szerint az ország középső területein a külföldi pénzek forgalma csak szórványos volt. Ennek fényében kell tehát értékelnünk a fentebb ismertetett leletekben előforduló idegen (cseh, osztrák, szerb, havasalföldi) véreteket, amiből az a következtetés is levonható, hogy ezek nem a közvetlen távolsági kereskedelem révén kerültek a Duna-Tisza közére, hanem a belföldi pénzforgalom következtében. A kun területekről eddig ismert XV. századi pénzleletek sora a Zsigmond-kor végével megszűnik. Ugyanakkor ez a lelethiány az ország más területein nem mutatkozik, sőt éppen ellenkezőleg, a kettős királyválasztást követő évtizedek belpolitikai villongásai, a földesúri hatalmaskodások miatt az 1440-es-1450-es évekből számos pénzleletet ismerünk.

38 Ezek egyike a Kunsághoz közeli Kiskőrösön került elő.

39 A Duna-Tisza közi kun területek pénzforgalmában a XV. század középső harmadában észlelhető törésre több magyarázat is lehetséges. Elképzelhető, hogy a kettős királyság időszakában veretett alacsony ezüsttartalmú, gyenge minőségű pénzek kevésbé voltak alkalmasak a tezaurálásra, de az is lehet, hogy a lelethiány a Halas-széki kunokat a XV. század közepén sújtó pestisjárvány által kiváltott gazdasági visszaesés következménye.

40 Kun szállásterületen az utolsó középkorvégi pénzlelet már a XVI. század elejéről származik. A Kunfehértón talált leletet szinte kizárólag az 1467/68. évi pénzreform után veretett madonnás-dénárok alkotják. A 3292 pénzt közül 1777 db I. 35 HARSÁNYI Pál 1912. 19. 36 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár Irattára 28/1936. 37 MNM. ÉT. Irattár 15B/1908.; SZALAY Gyula 1909. 50-52. 38 PARÁDI Nándor 1963. 210, 218. 39 WICKER Erika 1990. 67 40 HATHÁZI Gábor 2000. 250.