Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - V. SZÉKELY GYÖRGY: A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban
A KUN SZÁLLÁSTERÜLETEKEN ELŐKERÜLT ÉREM- ÉS KINCSLELETEK A kun szállástemetőkben halotti obulusként meghatározható éremmellékletek mellett árnyaltabb képet nyújt a zárt éremleletek vizsgálata. A kun szállásterületeken felszínre került éremleletek között az eddig ismert legkorábbi az 1872-ben talált szentkirályi pénzlelet. Mivel eddig kevésbé került a kutatás figyelmének középpontjába, ezért talán nem érdektelen a lelet részletesebb ismertetése. A lelet 1872 júliusában a Kecskeméthez közeli Szentkirályon, a középkori falu egykori templomának akkor még álló romjaitól 200 ölnyi távolságra déli irányban szántás közben került elő. 18 A találók 63 darab ezüstpénzt szedtek össze, ebből 62 darab Dragutin István szerb uralkodó dinárja volt, rajtuk kívül még IV. Béla szlavón dénárja volt a leletben. 19 Míg a szlavón dénár az 1250-es évek végére keltezhető 20 , addig a szerb pénzek kibocsátási ideje Dragutin István uralkodásának idejére, az 1276-1282 közötti évekre tehető. 21 A lelet záródási idejét és elrejtésének legkorábbi lehetséges időpontját az 1280-as évekre tehetjük. A lelet földbe rejtésének kiváltó okát nem ismerjük, de előkerülési helyét egyértelműen a középkori Szentkirály területére lokalizálhatjuk. A szentkirályi lelet döntő többségét alkotó szerb pénzek hazai előfordulása kapcsán említést kell tenni még két másik pénzleletről is. Az egyik a Torontál megyei Németcsanádon (Cenadu Vechi) 1883-ban került elő és 78 szlavón dénár mellett 51 szerb és 3 velencei ezüstpénzt tartalmazott. 22 A másik leletet 1922-ben a Temes megyei Obádon (Obad) találták. 23 A 18 magyar és 29 szlavón dénár mellett 1 cseh és 11 szerb ezüstpénz volt a leletben, melynek külön érdekessége volt az Aranyhorda egy véreiének felbukkanása. Mindkét lelet záródási ideje a 14. század első évtizedeire tehető. Hasonló összetételük mellett figyelemre méltó földrajzi elhelyezkedésük is, mivel a Marostól délre fekvő kun szállásterületeken, ill. azok közelében kerültek elő. A szerb pénzek még egy hazai leletben fordultak elő nagyobb mennyiségben, mégpedig a Csongrád megyei sövényháza-hatrongyosi leletben. A XIX. század végén egy cserépedényben talált lelet 229 ezüstpénzt és 18 HORNYIK János 1872.; Uő. 1935. 84. 19 A pénzek közül 50 szerb és egy szlavón pénzt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, ahol azok egy részét később elcserélték, a megmaradt példányok pedig azonosíthatatlanná váltak. 20 V. SZÉKELY György 1980. 97-98. 21 IVANISEVIC, Vujadin 2001. 238-239. 22 BERKESZI István 1907. 13; SABÄU, Ion 1958. 287.; GEDAI István 1969. 142.; IVANISEVIC, Vujadin 2001. 324. 23 SABÄU 1958. 278-291.; GEDAI István 1969. 142.; IVANISEVIC, Vujadin 2001. 315.
