Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - V. SZÉKELY GYÖRGY: A kun szállásterületek pénzforgalma a középkorban

kisebb értékű ezüstpénzek hanem akár bizánci aranyak sírba helyezését is. Nyilvánvaló tehát, hogy a korai kun temetkezésekben előforduló - halotti obulusként aposztrofálható - pénzmellékletek esetében a temetkezési szokásokban jelenlévő eltéréseket kell sejtenünk. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e néhány pénz esetében elhamarkodott lenne bármiféle pénzforgalom meglétéről beszélnünk. A 13. század második felében a kun vezetőréteg számára valószínűleg még nem a készpénzállomány, hanem inkább a szolgák és rabok száma, az állatállomány, a nemesfém ékszerek és ruházati kiegészítők, az értékes prémek és kelmék jelentették a gazdagság fokmérőjét.

9 A KUN SZÁLLÁSTEMETŐK ÉREMANYAGA A kun szállásterületek pénzforgalmáról, az oda eljutó pénzekről a szállástemetők sírjaiba halotti obulusként tett pénzérmék is árulkodnak. A vizsgálatot nehezíti, hogy nem rendelkezünk egyetlen teljesen feltárt kun szállástemetővel a Duna-Tisza közén, a részlegesen feltárt szállástemetők egy része közöletlen vagy dokumentációja hiányos. A két világháború között Szabó Kálmán által kutatott szállástemetők (Ágasegyháza, Szabadszállás-Aranyegyháza) sírjaiban talált pénzek megoszlásáról nincsenek számszerű adataink, csupán annyi állapítható meg, hogy ezek sora Nagy Lajos dénáraival indul és Mária pénzein át a Zsigmond-kori aprópénzekig követhető.

10 A fenti lelőhelyeken kívül Öttömös

11 és Nosza-Hinga

12 temetőfeltárásai nyújtanak hasonló adatokat. A perkátai kun szállástemető halotti obulusainak vizsgálata során a közelmúltban Hatházi Gábor tekintette át a kun szállástemetők éremanyagából levonható következtetéseket.

13 Elemzésébe igyekezett más - nem kunokhoz köthető - templom körüli temetők éremanyagát is bevonni. Ennek során kiderült, hogy ezen temetők halotti obulusainak kibocsátók szerinti megoszlása igen közel áll a kun szállástemetők éremanyagának megoszlásához. Mindkét vizsgált csoport esetében a tatárjárás utáni évszázadnyi időszakból igen kevés a halotti obulusként sírba helyezett érmék száma, majd a XIV. század közepétől Nagy Lajos és Mária véreiéinek száma hirtelen emelkedni kezd és Zsigmond korában éri el tetőpontját. Hatházi Gábor a fenti jelenségre a magyarázatot a pénztörténet oldaláról igyekezett megtalálni. Eszerint a XIII. század utolsó negyedétől I. Károly uralkodásának szinte a végéig húzódó zilált pénzügyi viszonyok közepette az értéktelen királyi 9 HATHÁZI Gábor 2005a. 40. 10 SZABÓ Kálmán 1938. 40-44. 11 MÓRA Ferenc 1906. 18-27. 12 SCHAFARIK, Olga - SCHULMANN, Mirko 1954. 5-55. 13 HATHÁZI Gábor 2004. 77-80.; Uő. 2005b. 103-108.