Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)

tarsolylemez, valamint a geszterédi szablya markolatlemezének növényi indáin.

137 A kámai ezüst tálat így kapcsolta össze honfoglalóink művészeti emlékeivel. E feltevés ugyancsak hosszú ideig visszhang nélkül maradt, egy ideig azért, mert László Gyula idézett dolgozata csak magyar nyelven látott napvilágot, másrészt pedig - ötletének francia nyelven való megjelenése

138 után — a keleti ezüstök csoportokra bontásával még adós volt a nemzetközi kutatás. Csak Marsak és Darkevics föntebb idézett könyveinek megjelenése után került sor a nemzetközi hírű magyar kutató feltevésének ellenőrzésére. B. I. Marsak az utemilszki tál esetében egyet értett László Gyulával, kifejtvén, hogy a tegez díszítésének vésett vonalai ugyan részben megtalálhatók keleten is, de az alsó ív melletti minta magyar jellegzetességnek tekinthető.

139 (Igaz, nem vette észre, hogy a tálat László Gyula honfoglalás előtti és nem X. századi magyar készítménynek vélte.) Ugyancsak magyar jellegűnek ítélte a muzsi tálat és a kudeszevai csészét is.

140 V. P. Darkevics figyelmét sem kerülték el az említett tárgyak s lényegében ő is egyezett Marsak véleményével. Vizsgálatába az említetteken kívül bevonta még a veszelovi őscseremisz temetőből származó, a szakemberek előtt közismert tarsolylemezt is. Ezt korábban Erdélyi István helyi készítménynek vélte,

141 az ő véleménye szerint viszont e tárgy X. századi magyar munka, tehát bizonyára kereskedelmi úton került a Volga vidékére.

142 1979-ben megjelent dolgozatomban magam arra a következtetésrejutottam, hogy amennyiben a veszelovi lemez valóban magyar munka, úgy az valószínűleg még az etelközi szállásokon készülhetett.

143 Magyar voltát megerősíti a Marsak által megfigyelt jellegzetessége: a két oroszlán lapockáján látható spirálvonal, amely megfigyelhető a kudeszevai csésze oroszlánján és a tiszabezdédi tarsolylemez két pávasárkányán is. Ez a vonás tehát egy körbe kapcsolja e három tárgyat s erősíti feltételezett magyar eredetüket.

144 Ugyanitt és a turkui Finnugor Kongresszuson hívtam fel a figyelmet arra a nem jelentéktelen tényre, hogy honfoglalás kori leleteink közt is akad olyan, amely137 LÁSZLÓ 1955, 121. 138 LÁSZLÓ 1957. 185. 139 MARSAK 1976, 152. 140 MARSAK 1976, 152-153. 141 ERDÉLYI 1961, 95. 142 DARKEVICS 1976, 170-173. 143 Annak ellenére, hogy ma is ezt a feltevést tartom valószínűbbnek, azt sem vélem elképzelhetetlennek, hogy a lemez a Kárpát-medencében készülhetett s innen került ki keletre. Ez utóbbi lehetőséget erősítik a volgai bolgár földön előkerült X. századi magyar rozettás lószerszámveretek is (Tankejevka, Kazány), amelyek szintén a kereskedelem révén kerültek oda. Ld. FODOR 2005. 144 FODOR 1979, 68-69.