Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)
A későbbi vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a keleti ezüstök Urál-vidéki elterjedésének legfőbb okát a helyi lakosság hitvilágában lelhetjük fel. V. N. Csernyecov, az obi-ugorok (vogulok és osztjákok) nyelvének, ősi történetének és hitvilágának meghatározó jelentőségű kutatója alapvető jelentőségű tanulmányt szentelt a „keleti ezüstök" Ob-vidéki elterjedésének. 65 E dolgozatban számos példával igazolja, hogy az Iránból, Közép-Ázsiából és Bizáncból származó ezüst edények nem véletlenül kerültek e messzi északi területekre. Ennek legfőbb oka az volt, hogy igen jelentős szerepet játszottak az itt élő vogulok és osztjákok hitéletében. Néprajzi és történeti forrásokat sorakoztat fel, amelyek egyértelműen igazolják, hogy az obi-ugor szent ligeteikben kaptak szerepet egykoron az ezüstből készült edények. Hivatkozik egy XVI. századi forrásra, amelyik arról tudósít, hogy a szent ligetben az egyik fa ágaira két ezüst edényt akasztottak, s az egyik a Napot, a másik a Holdat személyesítette meg. 66 Az edények, mint szoláris jelképek, általában a vogul mitológia egyik legfontosabb istensége, Mir susne xum alakjával kerültek összefüggésbe. A „Világügyelő férfi", a főisten Numi Torem és Kaltes istenasszony legkisebb fia, aki lovon járja be a világot, rendet tesz az élők ügyes-bajos dolgaiban. 67 Az ezüstből s általában fémből (de csak fehér fémből) készült edények az áldozati szertartásokon is szerepet kapnak. Sok helyen ugyanis az áldozati állatok húsát nem volt szabad faedényből, csak fémedényből fogyasztani, ilyeneket pedig az obi-ugorok sohasem állítottak elő. 68 A náluk forgalomban lévő bronztükrök és korong alakú lemezek sokszor ugyanazt a szerepet töltötték be, mint az ezüst edények. Vadászkéseikkel ezek felületére ugyanolyan alakokat, jeleneteket karcoltak, mint az edényekre. Végezetül Csernyecov arra a következtetésre jut, amit részleteiben csak jóval később igazolt be a kutatás: az élelmes arab kereskedők a szaszanída birodalom széthullása után összevásárolták a muszlim hit követői számára kevés művészi értéket képviselő edényeke, s északon prémre cserélték azokat. 69 A XVIII-XIX. századra vonatkozó adatokat N. F. Pritkova gyűjtötte csokorba. 70 Az ezüst edények iránti kereslet még ekkor is tetten érhető az obi-ugoroknál. Csakhogy ebben az időben már orosz termékeket vásároltak. Az ezüst (és általában a fehér fémből készült) edényeknek valóságos kultuszát jegyezték fel körükben az egykori utazók. A fehér fém szemükben a tisztaságot, a fényt, a napot, a tében még megjelent egy cikke. Nevét gyászkeret nélkül nyomtatták, mintha még élt volna. Ld. TAGILCEVA 1994; IGNATYEVA 2003. 65 CSERNYECOV 1947. 66 Uo. 123. 67 Vö. MIFOLOGIJA, 16-20, 89-91; VÉRTES 1990, 21-29. 68 CSERNYECOV 1947, 120. 69 Uo.125. 70 RITKOVA 1949.