Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZABÓ LÁSZLÓ: Árucsere a Közép-Tisza vidékén a XIX-XX. századforduló idején

Közép-Tisza vidéket magába foglaló új közigazgatási egység a továbbiakban azonos feltételek között élhetett. A korábban megszerzett jogok kevéssé csorbultak. A korábban kiváltságos részek lakói is lényegében paraszti szinten éltek és még a jelentősebb közigazgatási szerepkört betöltő települések sem nőttek a többi fölé az egymással folytatott versenyben. Jelentős, országosan is elhíresült vására pedig éppen nem az egykori Jászkun Kerületen belüli jött létre. A vásárok csak kis térségek lakói, szomszédos tájak árui számára biztosítottak lehetőséget, ám a paraszti életvitel szempontjából ezek rendkívül fontosak voltak. Bizonyos speciális helyi növénykultúrák, állatfajták kitenyésztésében, piacra termelésében ösztönzőleg hatottak, lehetővé tették, hogy a paraszti szintű árutermelés kialakulhasson, jövedelmező legyen, s ne kelljen messzire szállítani az árút. A kistáji kiegyenlítődést szolgálták inkább, semmint a távolabbiakat kötötték össze. A hetipiacok a lakosság belső ellátását szolgálták és az ekkorra már kiszélesedett tanyavilág piacra termelését, egy településen belüli vagy szomszéd települések közötti kapcsolatot szolgálták, s nemcsak az áru-, de a hírek és kulturális javak tekintetében is. A XIX-XX. századfordulón még komoly jelentősége volt a kereskedelemben távolabbi nagytájak közötti kapcsolatnak. A vándor árusok, vándoriparosok szerepe a falvak közellátásában is számottevő. Bizonyos tevékenységeket, speciális termékeket meghatározott tájakhoz, térségekhez, közösségekhez, néprajzi vagy etnikai csoportokhoz köthetünk. Trianon után azonban a régóta létező kapcsolatok fenntartása már nagy nehézségekbe ütközött.

22 Csökkent a vásárok, a vásárokon megjelenő vándor iparosok és kereskedők szerepe, s ez lendületet adott a falusi bolthálózat fejlődésének, elősegítve a gyáripar termékeinek rohamos elterjedését, a házi- és kézműipar visszaszorulását. A köz- és vasúti közlekedés fejlődése, hidak, átkelőhelyek kiépülése ezt a folyamatot még inkább meggyorsította.

23 IRODALOM BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos 1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1928-ban. Budapest BELLON Tibor 1973 Karcag város gazdálkodása (Földművelés). Szolnok 22 A gömöri szlovák vándorkereskedők, iparosok megdöbbenve tapasztalták - mint ezt több helyen is gyűjtöttem - , hogy nem engedik át őket, hogy évi rendes útjukat bejárhassák. Az átvitt áruért (táblaüveg, cserépedény, vaseszközök, vászon áruk) vámot kell fizetniük. 23 A trianoni határok ugyanakkor ellehetetlenítették a Tisza-völgy távolsági vízi úton való szállítást.