Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZABÓ LÁSZLÓ: Árucsere a Közép-Tisza vidékén a XIX-XX. századforduló idején

nyírágból készített fölöző seprűre és annak nyírségi eredetére utalnak. A nyomtatás ugyanis a megye területén az első világháború után már csaknem megszűnt. Legtovább a Nagykunságban és Szolnok környékén maradt meg ez a szemnyerési mód. Általában a vándorárusok, vándorkereskedők megosztoztak a megye területén: A Jászság és Tiszafüred környéke egyértelműen északi irányultságú, de a szatmári, bihari, nyírségi kereskedők eljutnak Tiszafüred környékére is. A Nagykunságban a nyírségi és Körös-völgyén érkező árú jellemző és a felvidéki hatás visszafogottabb. Szolnoktól délre, a Tiszazug területére csak ritkán jutnak el a felvidékiek. Itt a tiszai vízi út, a só szállító tutajos oláhok (laposok) hoznak sokfajta árút magukkal akár Erdélyből, akár a Felső-Tisza vidékéről. A Tiszazugba a Körös-völgyén érkezők, a délvidékiek (bosnyákok, szerbek), illetve a Duna-Tisza közének vásározó árusai és a vásárokon is mindenütt megjelenő vándorárusok, -iparosok és -kereskedők is gyakran megfordulnak, házalnak áruikkal. A trianoni határok, illetve az első világháború után az átalakuló, polgárosodás irányába lépő és az önellátást meghaladó paraszti gazdaságok jelentősebbé válása ez a kiterjedt vándorkereskedelmet nagyon sok tekintetben anakronisztikussá tette. A vándorkereskedők, kupecek és segítőik, illetve a vándoriparosok tekintélyes hányada cigány. Egy részük saját termékkel jelent meg mind a piacon, mind házalóként (teknővájók, teknővájók, csengőöntők, kolompkészítők, edényfoltozók, vessző- és gyékény edénykészítők, köszörűsök, ló betegségek gyógyítói), más részük gyűjtögetett növényeket (gomba, gyógyfüvek, csipkebogyó, som, málna, szeder, édesgyökér) vitt az eltérő vegetációjú tájak között piacaira (Mátra és Bükk vidék és a megye északi pereme). Voltak olyanok is, akik ócska holmival, bizonyos mezőgazdasági vagy ipari tevékenység melléktermékeivel, hulladékaival kereskedtek (toll, bőr, rongy, sonkoly, rosszul égetett, hibás cserépedény).

21 A vándorkereskedelem egy részét a két világháború között egyre inkább a cigányok bonyolítják le. Ok azonban csak közvetítenek, de nem termelnek, leszámítva a hagyományosan cigányokhoz köthető foglalatosságokat. TANULSÁGOK Az árucsere hagyományosan kialakult alkalmai a XIX-XX. századi formái vizsgált alföldi területünkön még egymást jól kiegészítő, az eltérő tájakat öszszekapcsoló szerves egészet alkotnak. A jobbágyfelszabadítás után meginduló paraszt-polgári átalakulás a Jászkunság privilegizált helyzete miatt más tájaknál előrébb járt. Az 1876-os a közigazgatási átszervezéssel megalakított JászNagykun-Szolnok megye eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedésű, a 21 Kiegészítésként lásd még: SZMNA. II. 127. kérdéscsoportot, amely a cigányokra vonatkozó adatok egy részét tartalmazza Csalog Zsolt feldolgozásában.