Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Életrajz

1935- ben vatikáni ösztöndíjjal rövid időre újra Rómába utazik. 1936- ban az Újabb római magyar művészek kiállítás résztvevője. 1936- ban történelmi kompozícióval elnyeri a székesfőváros Ferenc József-díját. 1937- ben gróf Esterházy Ferenc meghívására Boldizsár Ivánnal közösen a tatai művésztelepen dolgozik. 1937- ben meghívják a Párizsi Világkiállítás kiállítói közé, de anyagi okok miatt a meghívást visszavonják. 1938- ban a Velencei Biennalen Tatai táj című képével szerepel, amelyet az olasz állam megvásárol. Rövid észak-olaszországi körutat tesz. 1938-ban megfesti a Budai Szent Imre kollégium mennyezeti képeit, a Szent István kiállításon az egyik képtervet állítja ki. 1938- tól a főváros által kiírt pályázatokon rendszeresen elismeréssel szerepel, 1938-ban temperaképéért grafikai, 1940-ben a Halászbástya este című fametszetéért I., 1941-ben a Kilátás a Rózsadombról című akvarell munkájáért II. díjat kap. 1939 nyarán Svédországba utazik. 1939 szeptemberében balatoni ösztöndíjjal a Balaton környékén fest. 1939- ben a Szentendrei Festők Társasága jubileumi kiállítás résztvevője. Ekkor jelenik meg dr. Turchányi Erzsébet: A szenrendrei művésztelep tíz éve című kiadvány Jeges Ernő előszavával. 1940- ben a Budai Szent Imre kollégium fűzfői Szent Imre kápolnáját falképekkel díszíti. Ettől kezdve több egyházművészeti megbízást kap. 1941- ben Esterházy történeti díjjal jutalmazzák a Mátyás király tudósai körében című, 1940-ben festett kompozíciójáért. 1943-ban olasz tárgyú képeiért az ENIT olasz utazási iroda által meghirdetett kiállítás alkalmából II. díjat nyert. 1943- ban ünnepélyes keretek között adják át az újonnan épített pannonhalmi bencés gimnázium fogadótermében festett Olasz-magyar kapcsolatok című szekkóját. 1944- 46 között számos budapesti ostrom- illetve romképet készít. 1945- ben részt vesz a Szentendrei Művésztelep helyreállítási munkáiban. 1945-ben a Szentendrei Festők Társaságának közgyűlésén a teljes tisztikar leváltásával megszűnik elnöki pozíciója. 1945 után alkalmi munkákból él, múzeumokban betűírást és szemléltető ábrákat készít. Műveivel alig szerepelhet kiállításokon, kisebb vidéki plébániatemplomokban fest falképeket. 1947-ben szentendrei műtermét hivatalos értesítés nélkül felmondják. 1956 elején kapja az első agyvérzést. Felépülés után kezd neki Mátyás király Corvin könyvtá című utolsó, befejezetlenül hagyott történelmi vázlatképének. 1956. október 23-án este újra agyvérzést kap. 1956. november 16-án hal meg Budapesten. 1967-ben a szentendrei Ferenczy Múzeum kiállítja Szentendrei városkép című festményét a múzeum új szerzeményi kiállításán. 1979-tól szerepelnek művei a szentendrei művészetet áttekintő jubiláris kiállításokon. 1983-ban A római iskola című kiállításon alkotásai újra láthatók. 1998-ban rendezték meg első emlékkiállítását a Szentendrei Képtárban.