Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Alkalmazott grafikai tevékenysége
Alkalmazott grafikai tevékenysége Jeges Ernő grafikai készsége már a pályakezdő években megmutatkozott. Egyidőben kezdett foglalkozni ex libris, könyv és plakát művészi tervezésével. Plakátjai között egyaránt megtalálhatóak szöveges, és azt képekkel kombináló változatok. Mindig saját maga rajzolta a szövegek betűit, amelyeknek sajátos karaktert adott. Sokszor a szövegsorok kezdőbetűinek felnagyított alakja vonta magára a figyelmet, így keltve nagyobb érdeklődést a plakáton megjelenő hirdetménynek. A nagyobb hatás kiváltása céljából Jeges gyakran alkalmazta a merészebb kivágatú perspetivikus ábrázolást. A Tanácsköztársaság idején is számos, felhívó plakátot tervezett, az elmúlt évtizedek hazai plakátkiállításain elsősorban ezeket mutatták be. A sors iróniája, hogy a Vörös Hadseregbe őt is behívták, de ekkor Szerbiába, az ott élő rokonaihoz menekült. Képes vagy figurális plakátjai tele vannak ötletes, humoros megoldásokkal. Gyakran egy-egy szó primer jelentésének képi megfogalmazására építi fel kompozícióját. 1929-ben részt vett az Idegenforgalmi Tanács által kiírt, Budapest népszerűsítését célzó pályázaton, amely végül eredménytelen maradt, de az ezzel kapcsolatos véleménye jól tükrözi, mennyire biztos volt a saját elképzeléseiben. „Budapest propagálására (...) egész plakátsorozatra van szükség (....) Legalább egyetlen olyan művészi megoldású plakátnak kell lenni, amely világosan megmondja, hogy Budapest Európa kellős közepén van, tehát mindenhonnan könnyen megközelíthető. Éppen úgy hajóval, mint vasúttal. Egy második plakátnak hirdetnie kell azt, hogy Budapest kulturhely, nem utálatos keleti balkán-fészekre jut itt az idegen. Egy harmadik megoldásnak föltétlenül szemléltetővé kell tenni azt a nagyszerű panorámát, amelyet Budapest nyújt (...) pompásan be lehetne mutatni Budapest összes hídjait, a Várat, a Parlamentet és egyéb látványosságokat (...) Budapest festői fekvését kellene hangsúlyozni, a Balkánon és a környező államokban pedig Budapestet, mint fürdővárost kellene propagálni (...) egyszerű, beszédes plakátsorozatra (van szükség), mely egyöntetű modorban, de nagyon művésziesen készül."' 80 Emellett a kereskedelmi grafikai tevékenysége is jelentős. Stühmer Frigyes részvénytársasága számára tervezett desszert- és csomagolópapírt, valamint csomagokat lezáró „Cafe" feliratú vignettát. A Stühmer desszertek díszdobozát borító papírjainak terveit több változatban is elkészítette. Található köztük modern, a színek dekorativitásán alapuló és klasszikusabb, neobarokk ornamentikájú. 180 Igazságos-e Budapest-plakát zsűrijének döntése? Magyarság. 1929. április 6. 8. o.