Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
A magyar nemzeti múlt jegyében - újabb történeti kompozíciók
Olasz-magyar kapcsolatok (Pannonhalmi falkép), 1943 (kat. 397.) II. Szilveszter pápa átadja a szent koronát Asztrik apátnak, a pannonhalmi falkép részlete, 1943 feltárt visegrádi díszkút ábrázolásával. A jelenethez tartozó kísérőfigurák a baldachin két oldalán sorakoznak, nem zavarják a királyi pár és az építészeti elemek, kellékek összefüggő látványát. A festő ezzel olyan képi nyugvópontot teremtett, ahova a tekintet bármikor visszatérhet, ezzel ellensúlyozva az egész falkép dinamikus hatását. A sok figura szerepeltetését megkönnyítette a többszintes ábrázolás, hiszen az egymást követő lépcsősorokon több alakot lehetett elhelyezni. Az egyes figurák magassága így más és más lett, de ahol a szimmetria elve megkívánta, a jobb- és baloldali alakok mérete megegyezik. Hasonlóképpen szinte minden figurának, zászlónak, kivont kardnak, valamint hegyvonulatnak és épületnek megtalálható a jobb- és baloldali párja. A figurák gyakran egy-egy jeleneten belül is alacsonyabb, illetve magasabb szintre kerültek, így a tekintet kisebb-nagyobb íveket befogva fokozatosan haladhat tovább. A bravúros komponáló készség megértésén túl érdemes a tartalmi utalásokra rátérni. A kép bal szélén induló jelenetsor azzal az eseménnyel kezdődik, amikor II. Szilveszter átadja a szent koronát az előtte térdeplő Asztrik apátnak, a háttérben a római Angyalvár és a várat a Vatikánnal összekötő folyosó látható. A következő történelmi alakban Szent István ismerhető fel, amint Imre herceg neveltetését Gellértre bízza. Mögöttük a nemrég feltárt esztergomi Szent Adalbert bazilika négytornyos épülete magasodik, és a királyi kápolna bejárata tűnik fel, a messzeségben pedig a pannonhalmi apátság látványa zárja ezt a szakaszt. A három olasz vitézt éppen lovaggá ütő Nagy Lajos király kimagasló alakja uralja a következő mezőt. Egyik oldalán háziorvosa, da Ravenna, a másikon Lackfi István, a nápolyi hadjárat vezére áll. Előtérben a Képes Krónikát író pap, illetve a hátulról ábrázolt, vörös köpönyeget viselő Dante alakja tűnik fel. Háttérben a nápolyi Castel nuovo, a füstölgő Vezúv és a nápolyi öböl képe utal a király itáliai kapcsolataira. Majd Kapisztrán Szent János emeli magasba a zászlót, mellette a törökverő Hunyadi János lovas figurája következik, a távolban Nándorfehérvár sziluettje látszódik. Ezt követi az említett központi motívum, Mátyás király és Beatrix királyné kísérőikkel, baloldalt „Hess András, az első hazai nyomda felállítója Budán, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Kinizsi Pál saját páncéljában és kardjával, Giovanni Dalmata szobrász, Vitéz János esztergomi érsek, jobboldalt Galeotti, Ficino, Janus Pannonius, Ugoletti foglalnak helyet." 15 ' 5 A háttérben a Mátyás-korabeli Budavár látható.
