Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Szentendrétől Rómáig - a művésztelep megalapítása, a tájkép mint kiemelt műfaj
Itt kell megemlíteni másik ismert képét, amelyen hasonló művészkompánia szerepel. A Társasúg a modellel (Pohárköszöntő) című alkotásán újra tág horizontban, háttérben dunai panorámával látható a csoport: a női modell mögött Bánáti Sverák, Rozgonyi, Jeges és a pohárköszöntőt mondó Onódi alakja tűnik fel. 85 Szintén még ehhez a korszakhoz tartozik két ismert festménye, amelyeknél a biblikus, illetve a mitologikus téma csak keretként szolgált. Jeges Ernőt a mezítelen női test és a felöltözött férfi figura kapcsolatának szinte pszichologizáló mélységű bemutatása foglalkoztatta. Amíg a Perseus és Andromeda című képen az ártatlanul pőrére vetkőztetett női alak kiszolgáltatottsága, addig a Putifárné című kompozíción az önmagát felajánló női szereplő bujasága válik szembetűnővé. Mindkét festményhez Jeges Ernő rengeteg változatot készített, és a figurák, illetve a kompozíciók különféle kivágásai érdekelték. 86 Jeges Ernő önálló tájképei varázslatos gyorsasággal készültek. Néha a városra vagy az épületek és tetők halmazára tekint rá, néhol sima, néhol vastagabb festékfelvitellel. A Réti István közvetítette nagybányai tanultságot Jeges Ernő jól kamatoztatta ebben a műfajban, expresszionista jellegű hatásokat is vegyítve az ábrázolásokba. Az 1928-as szentendrei kiállítás alkalmából írta egyik kritikusa: „A legfrissebb és legelevenebb Jeges Ernő, aki szinte ideges gyorsasággal termel. Eleven, világos, éles hangulatokat fog meg." 87 Jeges szentendrei tájképein is szeretett apró emberi vagy állatfigurákat megjeleníteni, így teremtve bensőségesebb légkört, emellett az élénk színek összhangja szinte már eltüntette a tárgyi motívumokat. 1929-ben a Munkácsy-Céh II. kiállításán bemutatott Szentendrei táj című „rendkívül friss erejű, mélyhangulatú képét, mely már a kiállítás megnyitásán is nagy feltűnést keltett" a Szépművészeti Múzeum megvásárolta. 88 A következő évben újból részt vett az Egyházművészeti Kiállításon. 8 '* Szent Imre fogadalma című művének kompozíciója későbbi egyházművészeti műveiben is visszaköszön. 9 " Az első szentendrei korszak záróeseményeként értékelhetjük az 1930-ban, a Nemzeti Szalonban megrendezett kiállítást, amely egyben a Szentendrei Festők Társaságának budapesti bemutatkozása volt. Jeges Ernő itt mutatta be első történelmi kompozícióját, Klebelsberg gróf Szentendréről a törökök ellen vonul címmel.'" Először alkalmazta azt a később is használt megoldást, hogy a menetelő sereget spirálvonalba helyezte, hogy minél több katonát érzékeltessen, a háttérben pedig jellegzetes szentendrei templomépületeket ábrázolt, hogy a helyi jelleg megfoghatóvá válhasson. Szent Imre fogadalma, 1930 (kat. 186.) Klebelsberg gróf Szentendréről a török ellen vonul, 1929 (kat. 165.) 85 Társaság a modellel, 1931. vászon, olaj, 90 x 101 cm J.j.l. JEGES. Magántulajdon. 86 Perseus és Androméda, 1929. vászon, olaj, 70 x 99 cm, J.j.l. JEGF.S 29. Magántulajdon. Putifárné, 1929. vászon, olaj, 95 x 105 cm, J.b.l. JEGES 929. Magántulajdon. 87 Szentendre város ünnepi képkiállitása az új művésztelep tervének propagálására. Magyarság. 1928. augusztusl3. 4. o. 88 Munkácsy-Céh II. kiállítása. Ernst Múzeum. Budapest. 1929. október. A Szépművészeti Múzeum újabb szerzeményeiről. Képzőművészet. 1931. 97. o. A mű jelenlegi holléte ismeretlen. 89 Árpádházi szentek. Modern egyházművészeti kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest. 1930. augusztus. 90 A mű jelenlegi holléte ismeretlen. Eotója a Jeges-hagyatékban. Olajfestmény. J.b.l. JEGES ERNŐ / 1930 91 Eotója a Jeges-hagyatékban. A mii egyéb címváltozata is ismert: Budavár visszafoglalására elindulnak Szentendréről a magyar hadak. Olajfestmény, J.j.l. JEGES / 929
