Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Szentendrétől Rómáig - a művésztelep megalapítása, a tájkép mint kiemelt műfaj

terén szerzett tapasztalatait itt is kamatoztatta, hiszen számos, a szabadiskolát hirdető szórólapot, meghívót, üdvözlőlapot tervezett. Jeges Ernőnek az első szentendrei időszaka, amely a telep 1926os alapításától az első római ösztöndíjas évéig, 1931-ig tartott, életművének egyik legizgalmasabb fejezete. Folytatta a biblikus témák feldolgozását, az aktképek sorozatát, megszerette a tájképfestést és emellett egyre többet foglalkozott csoportképekkel, akár társasági, akár felvonulási jelenettel: kezdte megérezni a nagyobb számú figurák képi elhelyezésének problémáját. Az 1926-os Egyházművészeti Kiállításra

80 beadott két pályaművóből is a sokalakos kompozíciója keltette fel jobban a kritika figyelmét: „Jeges „Úrvacsorája" pedig olyan kompozíció, amely a 'mai' embereknek beszél erről a biblikus szépségről. Krisztus nyugalma körül szinte cikázik az apostolok érzésmozgása, amit éles szögben fejez be egy asztalra hajló alak. Tele van sűrítve ez a mű a háború utáni idegélet vibrációival, amit aztán a megnyugvásig kiegyensúlyoz Krisztus."

81 A nemrég felbukkant képen félköríves ablaknyílás előtt, perspektivikus hatású térben ül Jézus a tanítványaival. A figurák elhelyezése a Úrvacsora, 1926 (kat. 107.) szintén félköríves asztal körül valóban dinamikus hatást eredményez. Másik pályaműve, a Szent Ferenc a madaraknak prédikál című alkotása ehhez képest nyugodtabb elrendezésű, a szent alakja a háttérben sötét tónusú tájképi részlettel inkább visszafogott hangulatot áraszt, amelyben jól érvényesül a figurát és a körülötte lévő apró állatokat egybefogó sejtelmes összhang.

82 Ez a kép közvetlenül a szentendrei letelepedés után keletkezett, amikor az alapító tagok a Pannónia-telepen, a járványkórházban kaptak szegényes szállást. Többen itt készültek az Egyházművészeti Kiállításra, és egymásról festették Szent Ferenc arcát. Jeges Ernő a figurák egymás közti, illetve az alakok és a háttér közti kapcsolatot kutatta több művében. A Strandvendéglő előtt című festményén az élénk színek, a vibráló, vakító felületek, a bólogató lombkoronák különösen élettelivé, dinamikussá varázsolják a kompozíciót.

81 A képen egy asztaltársaság látható, elmosódó arcvonásokkal, de olyan karakterjegyekkel, amelyek révén például a szemben ülő Paizs Goebel Jenő ismerhető fel. A festményt 1928-ban mutatta be az ebben az évben alapított Munkácsy-Céh 1. kiállításán, és nagyon pozitív kritikát kapott.

84 Jeges Ernő, szentendrei társaihoz hasonlóan, már az első években számos szentendrei város- és tájképet festett, amelynek nézőpontja ma is topográfiailag meghatározható. Jeges szentendrei kompozícióiban ritka, hogy a háttérben nincs jelzés a konkrét helyszínre, mint ezen a képén, bár a hagyomány szerint a szemközti sziget strandján készült. A megszokott tágas horizont helyett pedig szűk térbe helyezte a jelenetet. A műnek nemrég került elő egy másik változata, amely más tónusban, és feltehetőleg más napszakban készült, a társaság elhelyezése és a hátsó falsíkok elrendezése is eltér az előzőtől. 80 Egyházművészeti kiállítás. Assisi Szent Ferenc jubileumi kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest. 1926. október 9-től. 81 Az Egyházművészeti Kiállítás tanulságai, (szerző nélkül). Képes Krónika. 1926. október 24. 6. 82 Szent Ferenc a madaraknak prédikál, 1926. vászon, olaj. 186 x 79 cm, Jn. Magántulajdon. 83 Strandvendéglő előtt, 1928. vászon, olaj, 75 x 90 cm. J.j.l. JEGES ERNŐ Szlendre 1928. SZEM I.tsz. 84.273 84 Munkácsy-Céh kiállítása. Nemzeti Szalon. Budapest. 1928. november. Kállay Miklós: A Munkácsy Céh első kiállítása. Nemzeti Újság. 1928. november 11.