Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Szentendrétől Rómáig - a művésztelep megalapítása, a tájkép mint kiemelt műfaj

Szentendrétől Rómáig a művésztelep megalapítása, a tájkép mint kiemelt műfaj Jeges Ernő Párizsból való hazautazása igen kalandos fordulatot öltött, olyannyira, hogy még a sajtó is foglalkozott a témával.

68 Az akkor induló egyik légitársaság gépére szállt fel Jeges és egy újságíró barátja. Vállalták, hogy írnak, és rajzokat készítenek az útról, így reklámozva a társaságot az ingyenútért cserébe. Strassburg fölött motorhiba történt, és a világháborúból kiselejtezett gépnek siklórepüléssel kellett leszállnia. Öt méterrel a föld fölött a gép hirtelen felrobbant és lezuhant, a motor teljesen összetört. Szerencsére az utasok és a pilóta kisebb sérülésekkel megúszta a zuhanást. Jeges Ernő édesapja aggódva írt fiának, mert nem érkezett haza azon a napon, amikorra várták. Végül Jeges Ernő, immár alias Zsezse egyedül és vonaton érkezett vissza két év után Franciaországból. Itthon még a párizsi élmények feldolgozása és az újabb kihívásokra való felkészülés töltötte ki napjait. Párizsban készített képeiből bemutatta a reprodukcióról ismert Szakállas önarcképét, a Marisek, valamint az Erdő mélyen című alkotásokat 1925-ben, a Nemzeti Szalonban, a Szinyei Merse Pál Társaság díjazottjainak beszámoló kiállításán, ahol a fiatalokat mint a magyar művészet jövő nemzedékét üdvözölték sajtóban.

69 Nosztalgikus levelet kapott egykori barbizoni társaitól, Szabó Lajos elektromérnöktől Kairóból és Onódi Bélától Philadephiából, akik vágyakozva emlékeztek vissza „a barbizoni szép napokra."

70 Visszatérte után készítette el az Eleven ABC képeskönyv illusztrációit gróf Batthyány Gyula kisfiának ajánlva. Az ebből kapott honoráriumából vásárolta meg azt a szemlőhegyi telket, amelyet orvosa javaslatára választott. A beteg tüdeje miatt azt tanácsolták neki, hogy olyan helyre költözzön, ahol hegynek felfelé kell mennie. Az akkor teljesen lakatlan és kietlen hegyen kezdett építkezni, családja sokat segített neki, ez teljesen természetes volt, hiszen Jeges Ernő is támogatta a családtagjait, többek között ő taníttatta ki mindkét testvérhúgát, Piroska belsőépítész lett, Böske pedig a népművészettel foglalkozott. A hegyi levegő jót tett, mert a művész meggyógyult. A ház 1926-29 között épült fel, és Jeges számos vázlatot készített a munkálatokról. Itt érdemes 68 1924. október 31-i keltezésű újságkivágás. Jeges-hagyaték. 69 E. A.: A magyar művészet jövő nemzedéke. Piatalnk kiállítása a Nemzeti Szalonban. Újságkivágás. Jeges-hagyaték. 70 Szabó Lajos elektromérnök 1925. február 12-én keltezett levele Kairóból. Onódi 1925.július 25-én kelt levele Philadelphiából. Ebben beszámol arról, hogy megszűnt a North American c. újság, ahol dolgozott, és most a PUBLIC -LEDGER-nél vállal munkát. Jeges-hagyaték.