Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

szavak és egész mondák változtatását (variatio, aplicatio) s a magyar felvetésekhez hason gyakorlásokat. Harmad évűek (Grammatistae majores) a stylusi gyakorlásokat akép folytatják: magyarul feltesznek tulajdonképpen való, közönségesen divatozó értelemben használt honi és idegen eredetű szavakból különbféle értekezéseket, kötelező leveleket, nyugtatványokat, jegyzeteket és közönséges leveleket; nem tulajdonképpen való és ábrázoló értelemben használt szavakból alkotott gyakorlásokat; tiszta, nagyított, alárendelt s mellérendelt mondák sokféle nemeit és magyar egyszerű s összetett periódusok tizennégy féle példáit; deákul egyszer szavalnak egész mondákat s egész mondáknak változásait és beszélgetéseket. Stylisticán kívül, gyakoroltatnak a latin nyelvben Döring első cursusának németből deákra, vagy ha mint jövevények, németből még nem értenek, Chimani gyakorlásainak magyarból deákra és Gedik történeteinek deákról magyarra való fordítása által, mely utóbbiak etymologice, a kisebbek jelenlétében resolvcilnak. Könyv nélkül tanulják: deák Grammatikát, Gedik narration; magyar, német és deák declamatiokat; Herder katekizmusát, az állatok históriáját, második részét és az ásványokról; a föld öt részei leírását, - kivévén azon európai statusokat, melyekkel már az előtt megismerkedtek - és a világ nevezetesebb történeteit egészen az actiumi ütközetig. Gyakorlatnak a törtszámokban s más nehezebb számvetésben és szépírásban. Negyed évűek (Syntaxistae minores) feltesznek mind a két nyelvben nagyított, mellé és alárendelt (subordinatae et soordinalae) mondákat, az egyenes és nem egyenes; universalis és concreta dictioformait; közönségesebb rhetorikai figurákat, kisebb s nagyobb periódusokat; a levelek minden féle nemeit; történeteket, rajzolatokat, elmélkedéseket. A szép írást Heinrings formulái, a számvetést Lovensohn gyors számvetője szerint folytatják; fordítják magyarra az egész Nepost kétszer is; Naso néhány alagyáit (elégiáit - A.I.); Phaedrus meséit, deákra németből Döring második cursusát. Mind ezt tehetségökhez. képest könyv nélkül is tanulják s azon kívül deákul a Synlaxis szabásait, Periodologiat, Prosodiat, mülegi vallástanulmányt és természet históriát; magyarul a középső közönséges históriát, mathematical, physikai és politikai geographiát Európáról és declamatiot három nyelvben. Ötöd évűek (Syntaxista majores) melynek nem régen itt létem eddig kevesen s nem czélirányosan elkészülve valának , az előbbi esztendőkben előadott theoretical stylistikát fogják praktice gyakorolni periódusokban, levelekben , versezetekben, történetírásokban, rajzolatokban, elmélkedésekben, megszólításokban és beszélgetésekben deákul, nemkülönben mint magyarul. Arühmetiva helyett lesznek nálok Geometria elemei német nyelven; újabb Geographia helyett ó Geographia deákul; Szintaxis kitanult szabbásai helyett Werner gyakorlásai a görög fordításokban; a többi tanulmányok pedig: észlegi vallástanulmány; Természet históriából amit eddig talán el nem végezhettek, vagy az egésznek recapitulatiója, szintúgy Geographiából is magyar nyelven új közönséges História előmeneteleikhez alkalmaztatott declamatiok három nyelven és Döringnek harmadik cursusa. Mindnyájan tanulnak minden nap 3/4 óráig németül. Harmadik évűek már német könyveket olvashatnak és akadozva beszélhetnek, negyed évűek Heysz Grammaticajat tanulják, ötöd évűek német munkákat hoznak; hamarább pedig ha vagy szerencsésb elméjűek, vagy korosabbak vagy német szállásokon lévők. Major Grammatisták kötelesek az oskolában és szabad óráikban magyar könyveket olvasni; minor Syntaxisták németeket, major Syntaxisták pedig deákokat. " Korén a Matriculában is feltüntette (latin nyelven) az éves tananyagot, mégpedig az 1833/34. tanévtől az 1838/39. tanévig bezárólag. Azt a három évet mutatjuk be, amikor Petőfi is az iskola diákja volt. „Az 1835/36-os tanév tantárgyai I. Mind a három osztálynak közösen lesz: 1) Latin és magyar stílusgyakorlat, közelebbről a stílus alapjai, a szavak jelentéséről, átvitt értelméről és szóképről, az egyes és függő, az általános és határozott alanyú, valamint a szókihagyásos beszédről; az írásjelekről, hasonlóképpen a mondatokról és körmondatokról szóló tanítás, a levelekről stb.; a változatok, a párbeszéd, a példabeszéd stb. 2) Számtanból leginkább előforduló ügyekben a hármasszabály fogalma, az arányossági, osztási, szorzási. A társas szabály oda-vissza.