Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

gg) Az olvasott könyvből minden hónap végével kikérdeztetnek és olvasottság fokozata szerént el soroztainak. Akkor a könyvek is kiadatnak és bevétetnek; és a bevett pénz beíratik. hh) Kút körül álldogatni, a vödröt leereszteni, vizet meríteni nem szabad. ii) Aki könyveit vagy más holmiját az oskolában hagyja az elszedetik és minden darabért 1 krajczárt fizet. kk) Tilos az oskolába igen korán, vagy későn jönni, a kihallgatandókat a közepében kihallgatni, leczke alatt lármázni könyveket s más holmikat az asztalon széthányni, az időt henyéléssel tölteni, helyet változtatni, tentât az asztalokra vagy irományokra kiönteni, porzót a falakról vakarni, használt táblát az asztalon heverni hagyni, leczke alatt enni vagy kimenni, oskolába szemetet csinálni, csizmát a sártól vagy hótól odaki le nem tisztítani, holmit oskolában hagyni s. a. t. Az iskolai élet megszervezésének kétségtelenül első lépése volt e „törvények" öszszeállítása, ám legalább ilyen lényeges feladatnak mutatkozott a mindennapi nevelőoktató-képző munka feltételeinek a biztosítása is a 40-60 diákból álló, öt- (hat-) osztályos, csak két tanteremmel rendelkező intézetben, ahol csak egy tanár működött. Mai szóhasználattal az aszódi tanodát osztatlan iskolának neveznénk, ahol persze azért úgy kellett megszervezni a mindennapi munkát, hogy az eredményes is legyen. Különösen nagy feladat ez akkor, amikor az egyes tantárgyak tanításához csak részben álltak rendelkezésre tankönyvek. Csak a vallásoktatáshoz használatos kátét, latin és német nyelvkönyvet lehetett a tanulók kezébe adni. (Az 1840-1850-es években javult a helyzet, egyre több tankönyv látott napvilágot.) A többi stúdiumhoz Korén tanár által előre elkészített jegyzeteket másolták le és tanulták meg a diákok. A tanártól viszont ez roppant nagy munkát, energiát követelt. Hogy fogalmunk legyen a Korén féle jegyzetekről, tekintsük meg, miképpen vezette be a „Geographia" tantárgyat. „Földleírás 1. §. Bevezetés 1. Földleírás, görög szó szerint Geographya az a tudomány, mely földünket írja le. 2. A földleírás közönségesen mathematikai, physikai és politikai földleírásra osztatik fel. A mathematikai (mértani) földleírás leírja a föld alakját, nagyságát, mozgását s áltáljában más világtestekhezi viszonyát. A physikai (természeti) földleírás leírja a föld felületét a ami azon találtatik u.m. a tengereket, folyókat, hegyeket, köveket, növényeket, állatokat, embereket s. a . t. A politikai földleírás végre előadja, micsoda társaságokban élnek az emberek, micsoda álladalmokat képeznek, micsoda törvényeik szokásaik vágynak, melyek az országok fővárosai s. t. b. "' A számoláshoz a következő jegyzeteket adta: „ Összevonás Példáji 328 53 J Summedi 589 Summa Kivonás Példáji A Sokszorzás Példáji Minnendus Substrahendus Differentia 6432 4221 2211 Fac- 128 Mulíiplicandus tores 4 Multiplicator 512 Produclum ' Reil I. 30.