Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
Az algimnázium tanárainak aszódi működési ideje 1 évig működött az iskolában 13 fő 30 % 2-5 évig működött az iskolában 18 fő 41% 6-10 évig működött az iskolában 2 fő 4% 11-20 évig működött az iskolában 8 fő 18% 21-és több évig működött az iskolában 3 fő 7% Detre János idézett munkájában az algimnázium tanárait a tanári állások (abban az időben inkább tanszéknek nevezték) megalakításának sorrendjében mutatta be. Ezt a megoldást választottuk mi is, némi javítással. Arra azonban nem vállalkozhattunk, hogy megjelöljük ki, mettől meddig volt segéd-(helyettes-) tanár, illetve rendes tanár. Ezeket az adatok ugyanis - több esetben - nem lehet pontosan megállapítani. Arra is szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy - különösen a kezdeti időszakban - nem volt olyan éles a határ a tanított tárgyak és tanárok esetében, mint manapság. Bár egyes tanszékek meghatározott tantárgyak tanítására alakultak, ám több ízben - megfelelő jelentkező hiánya miatt - a Gimnáziumi Bizottmány kénytelen volt más „szakos" tanárt alkalmazni. Ugyanakkor egyes tárgyak tanítását (pl. ének, testnevelés) óraadókkal oldották meg." /. tanszék - alapítva 1863 - lelkész-tanár Velky András 1863-1864 Frenyó András 1864-1866 Szluika Mihály 1867-1868 Seffarovszky János 1868-1872 Sramkó Mihály 1872-1889 (t) * ( más tanszéken 1870-1872) Paulik János 1889-1891 Zúz Pál 1891-1894 Zsoltinczky Sámuel 1894-1895 HenriczyBéla 1895-1900 Korén Pál 1900-1901 ChugyikPál 1901-1905, 1907-1912, -1919 Kirchknopf Gusztáv 1905-1907 * Aszódi tanárként hunyt el ** Nyugdíjas aszódi esperesként hunyt el ' Azoknál a tanároknál, akik a főgimnáziumban is folytatták munkájukat, az összes aszódi szolgálati évüket vettük figyelembe. Dr. Gréb Gyula betegsége idején (1910-1911) előbb Papp Zoltán, majd Kollár János tanárjelöltek helyettesítették. Mivel ők nem kinevezett, csupán ideiglenes alkalmazottak voltak, ezért nem szerepeltettük a kimutatásokban, statisztikákban. 2 A középiskolákban alkalmazott gyakorlatot rögzítette szabatosan és törvényi formában az 1883: XXX. tc. Ennek a 29. §-a kimondja: „Rendes tanárokul csak oly feddhetlen előéletű magyar honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek és csak azon tanszakra, melyre okleveleik szól. " A tanári képesítésről egy külön fejezetet szán a törvény. A 30. § megfogalmazása szerint „Okleveles tanár-jelöltek 1-3 évig terjedő időszakra először csak helyettes tanári minőségben és helyettes tanári fizetéssel alkalmaztatnak s ha ez idő alatt hivatásuknak kellőleg megfeleltek, léptethetek elő rendes tanárokká. Oklevelet még nem nyert egyének helyettes tanárnokul is csak okleveles egyének hiányában alkalmazhatók, s oly feltétellel, hogy három év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, különben állomásukon tovább meg nem hagyatnak. "
