Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

Künsztler János (testnevelés) * Börzsöny, 1873. A gimnázium legendás tornatanára, Aszód megbecsült közéleti személyisége volt. Életpályájának első fele a nagy múltú Selmecbányái líceumhoz kötötte. (Érdekességként említsük meg, hogy a Besztercebánya központú Felvidék Szabadkőműves Páholy tagja volt.) Az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített. Menekült tanárként került családjával együtt 1920-ban Aszódra, a gimnáziumban az újonnan szervezett tornatanári állást foglalta el. Működése alatt bontakozott ki az iskolában az igazi sportélet. Karádi Jánossal megszervezte a cserkészcsapatot, melynek első parancsnoka volt. Az 1921/22. tanév végén szervezte meg az első tornavizsgát. Az Aszódi Levente Egyesület főoktatója és még számos más helyi szervezet, egyesület vezetőségének a megbecsült tagja volt. Nyugdíjba 1933-ban vonult, oo Vnucskó Ilona Gyermekei: Erzsébet, Ilona, Janka, Júlia t Aszód, 1945. Sírját Aszódon találjuk. Künsztler János Liszka István (magyar-német) Pályáját Aszódon, az 1938/39. tanévben kezdte, mint okleveles óraadó tanár. A következő tanév őszén Szarvason, a Vajda Péter Gimnázium internátusában folytatta munkáját. Lux Sándor (testnevelés) * Káposztafalva (Szepes vm.), 1888. október 9. A késmárki líceumban érettségizett. Hivatalt vállalva magánúton szerezte meg a tornatanári képesítést. Az aszódi gimnáziumban 1914/15. tanévben kezdte volna meg működését, ha az elsők között nem hívják be katonának. A szerb, az orosz, végül az olasz fronton teljesített harctéri szolgálatot, több alkalommal megsebesült, elismerésül hadnagyi rangot és számos kitüntetést kapott. A sors fintora, hogy a vitéz katona nem harcban esett el, hanem pihenőhelyén a befűtött kemence megrepedt és a szobában alvók gázmérgezést kaptak. t Col di Lana, 1916. február 20. Lux Sándor Major Károly (magyar-latin) Életéről roppant keveset tudunk. Dr. Ballai Mihály katedráját foglalta el 1946. március 1-én.