Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
1935/36. Az új igazgató, Szever Pál mondott beszédet mind a tanévnyitón, mind pedig a tanévzáró ünnepségen. 1 A szeptember 9-i ünnepélyen Horatius és Petőfi c. értekezése azon túl, hogy nagy tetszést váltott ki, a sokoldalú bemutatás mellett egy nagyon érdekes és figyelemre méltó párhuzamot rajzolt meg a két költőóriás között: „Mint a mi irodalmunkban Petőfi a nép nyelvén, úgy Horatius is a római irodalomban a római (vagy latin) köznyelvet használta fel és emelte irodalmi színvonalra." A tanévzárón pedig a 70 éves főpásztorról D. D. Raffay Sándorról tartott felemelően szép beszédet. Külön kiemelte az 1918. szeptember 5-én megválasztott püspöknek az aszódi középiskolához való vonzódását, azt a mérhetetlen jóindulatú szeretetet és tenni vágyást, amelynek eredményeként megvalósulhatott több nemzedéknek az álma, az új gimnázium felépítése. A 16 fős tanári kar és a 395 osztályozott tanuló a szokott ritmusban végezte a tanító-tanuló munkáját. Az új középiskolai tanterv alapján kezdődött az I. osztály munkája és az új fegyelmi szabályzat bevezetésére is sor került. A tantestület az év folyamán 26 (!) értekezletet tartott. A szülői értekezleten Dr. Czirbusz Endre Hogyan fokozzuk az ifjúság életkedvét? Zalán Frigyes pedig A tanulók illedelmesebb magaviseletéről értekeztek. A tanulóifjúság a tanórákon és a különféle körök munkáján kívül, tanári vezetéssel számos tanulmányi kiránduláson vett részt. Ezek a kirándulások a tananyaghoz kapcsolódó, a közvetlen környék természeti viszonyainak megvizsgálására (ezeket az utakat minden évben a pedáns Dr. Varga Ferenc vezette), továbbá a budapesti múzeumok megismerésére, valamint több színházi előadás (általában a tananyaghoz kapcsolódóan) megtekintésére terjedtek ki. A szokásos hazafias és vallási megemlékezések, valamint a ballagás és szalagszentelés felemelő ünnepségei mellett az önfeledt majális, mint az év koronája bizonyította, hogy Aszódon jó és szép a diákok élete. (Éppen a majálishoz kapcsolódóan, 1936. május 30-án alakult meg az Aszódi Öregdiákok Egyesülete.) Aszódi diákoskodására így emlékezett vissza a már idézett Halas György: „Mit is köszönhetek Aszódnak? Az igazi diákos légkört, az értelmes életre készülés kellemes fordulatait. Tanárainknak azt a magatartását, hogy emberszámba vettek, s mi sokszor úgy tekintettük őket, mint idősebb testvéreket. Természetesen a tapasztaltabbaknak és okosabbaknak kijáró tisztelettel közeledtünk hozzájuk és soha nem csalódtunk. " 2 Az érettségi vizsgán maga a jubiláló püspök, D. D. Raffay Sándor elnökölt. A tankerületi főigazgató Dr. Kemenes Illés egyik beosztottját, Dr. Jámbor Györgyöt küldte ki a szokásos évi vizsgálatra, aki május 11-14-én tartott szemléje után a következő megállapítást tette: „Mindent összefoglalva, igen tisztelt értekezlet, én ebben az iskolában láttam a tanári testület legtöbb tagjánál, hogy az ő tudásának legjavát akarta adni, hogy az ifjúságot jobbá, a közre nézve 1 Az év ismertetésénél az Évkönyv 1935/36-ból vett adatokat használtuk. 2 Halas 115.
