Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Bevezetés
nyek eredményezték, hogy Aszódon viszonylag jómódú, bár nem nagy létszámú polgárság élt. Egy 1877-ben megjelent honismertető leírás, amely az 1869. évi népszámlálás adataira épült, így mutatta be Aszódot: „Aszód, magyarral s némettel vegyes tót mezőváros, Pesttől észak-keletre 6, Váctól keletre 4 mérföld, a Galga völgyön, posta, vasút és távírda állomással. Régi nevezetes hely... A város északról és keletről felette emelkedő s szőlőkkel és szántóföldekkel fedett alacsony hegyvonal oldalában, a Galga völgye felett kies helyen fekszik. Fő utcája a partoldalban kelettől nyugatnak, mely irányt több mellékutca a völgyből fel a hegynek keresztben vág. A fő kereszt utcán és a Fő utca alsó részén vonul végig a pest-kassai államút, a felső részen pedig az aszód-váci megyeút. A város alatt délen a magyar államvasút-állomás. Az utcák nem mindenütt egyenesek, de többnyire, kivéve a keresztközöket, elég szélesek, fákkal kiültetvén. A házak közt, a sok uraságin kívül is, számos városiasán rendezett, zsindelyes és cserepes épület. És az egész, kivált az alatta elfutó vasútról, jól kiépült kis városias tekintetet mutat. Középen az országutak találkozásánál, éppen a kastély előtt, egy részben ugyanazon oldalon fasorokkal kiültetett négyszögű tér, melyet kereskedő boltok vesznek körül s piacul szolgál, egyik sarkán emeletes fogadóval s kávéházzal. - 1858-ban történt az urasággal a határrendezés és legelő elkülönítés. Ugyanekkor a közterek és utcák iránt is egyezkedtetett, és szépítő bizottság alakult. Ennek alapszabályai máig sincsenek ugyan megerősítve, de azért működik, és az előjárósággal közösen gyakorolja az építkezések ellenőrzését. Senkinek új építkezést vagy régi épületén nagyobb változást tenni, előleges engedély nélkül, valamint 1863 óta új házat szalmatetővel fedni nem szabad; ennek folytán a város 2/3-a már cserép vagy zsindely tető alatt van, s mivel a földműves nép a város szélére vonult, a belső részeken szalma s széna rakomány nincs. - Lakos szám 2640. E közt 1044 r. kaih., 1148 ágostai, 58 ref, 390 zsidó... A község már a régi idők óta a megye legiparosabb helyeinek egyike és a lakosság közt mindenféle számos iparos, azután fűszer, vásáros, vegyes, rőfös, kisebb-nagyobb kereskedő van. Még cukrászat is van itt. Azután van takarékpénztár, Casino, régi gyógyszertár, 3 fogadó, kávéház, sörcsarnok stb. Vasárnap hetivásárok esnek, melyeket a vidéki népség gabonával, kerti veteménnyel, apró marhával elég élénken látogat, sőt a piac a Galga völgyről és Heves megyéből zöldségfélével, dinnyével, baromfival, a pesti piacokat látogató népségnek egyébkor is, az átvonulás közben megálló és eladp helye. Volt itt cukor-gyár, mely a vidéken a cukorrépa termesztésnek is szép lendületet adott, de az 1874-ben beszüntette üzletét, felszerelése eladatott s derék épületei most a vasút-állomás közvetlen szomszédságában üresen pusztulnak. Van egy kisebbszerű gőzmalom, mely mikor lehet a Galga vizét is használja hajtó erőnek; több gyenge üzletű téglavető telep. Országos vásár évente három esik: áldozó csütörtökön, Szt. István és Szt. Márton napján. "' Sokat jelentett a település XIX. századvégi fellendülésében a három elemi és az evangélikus algimnázium mellett két új nevelő- s tanintézet létrehozása: 1884-ben megkezdte működését Közép-Európa első javító intézete (Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet), 1891-ben pedig megnyitotta kapuit a Podmaniczkyak egykori ősi U alakú kastélyában a Bányai Evangélikus Egyházkerület Polgári Leánynevelő Intézete. Mindkettő országos hatáskörű jogosítvánnyal rendelkezett, jelentős számú tan- és nevelő személyzettel, így a településre gyakorolt hatásuk számottevő volt. Bár Aszód a század végén városi rangját elvesztette, a kedvező változások alapján továbbra is a térség (Galga mente) gazdasági, közlekedési és kulturális központja maradt. Jelentőségét bizonyítja, hogy 1883-ban távírdát, 1905-ben telefont kapott a település postahivatala. Ezt az állapotot az 1910-es években két változás még tovább erősítette: az egyik, hogy 1912-ben a Galga menti térséget járássá szervezték, és ennek a közigazgatási egységnek a központja lett, mindazonáltal ez a szervezés felemásan sikerült, mert a 1 Közli Asztalos 1982. 94-96.
