Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
patnak pedig egyszerű tagjai voltak. Az 1928/29-es évben Karádi parancsnok munkáját Torda Lajos, Burró Imre és Zsemberovszky János segédtiszt-jelöltek segítették. A tervezett nagytábor helyett (Karádi betegsége miatt) csak egy őrs táborozott 1929. augusztus 3-12. között Tiszavárkonyban, Zsemberovszky János ev. teológus vezetésével. Kivonulások, tiszteletadások és a kialakult nagyobb éves ünnepélyek (december 5., június közepén az ünnepélyes tábortűz) tették színessé a cserkészéletet. Az avatást rendszeresen december 5-én és a júniusi ünnepségen tartották, mindig nagy községi részvétel mellett. Az 1929/30-as évben a betegségére hivatkozva lemondott Karádi János helyett Dr. Czirbusz Endre vette át a csapatparancsnoki tisztet. Munkáját Torda Lajos, Burró Imre, Molnár Zoltán és Kaputa János segédtiszt-jelöltek segítették. Dr. Czirbusz Endre parancsnoksága alatt a csapat véglegesen megerősödött, létszámban folyamatosan növekedett. Altalános gyakorlattá vált, hogy a volt növendékeket, öregcserkészeket, később tanártársait is bevonta a nevelő munkába, akik természetesen elvégezték a segédtiszti és tiszti tanfolyamokat. Ilyen segítők voltak: Paraszkay Ernő, Vincze Ferenc, Kalmár Aladár, Dénes Ferenc, Csizmadia György, Zalán Frigyes, Kühn Ernő, Barlai Béla, Adorján Viktor. Richly Emil, Turcsányi Károly. Egyébként Dr. Czirbusz Endre a Magyar Cserkészszövetség X. kerületi (később országos) intéző bizottságának és fegyelmi bíróságának is a tagja volt. Ezekben az években rendszeressé vált, hogy az őrsök hetente egy alkalommal, délután 14-16 óra között összegyűltek a gimnáziumban kialakított csapatotthonban, ahol elméleti és gyakorlati képzésben részesültek. Altalános gyakorlattá vált a kitűnően szerkesztett és megírt ifjúsági lapnak, a Magyar Cserkésznék, az olvasása, előfizetése, 1936-ban már 104 fiatal járatta az újságot. A kivonulásokon, ünnepségeken, megemlékezéseken a csapat tagjai egyenruhában vettek részt, fegyelmezettségükkel, cserkészhez méltó viselkedésükkel Aszódon és környékén nagy elismerést váltottak ki. Ennek köszönhetően - a gazdasági válság nehézségei ellenére is - anyagi támogatásban részesítették a csapatot, mely összegekből folyamatosan fejlesztették a tábori felszerelésüket. A nagyobb cserkészünnepeket Zderka Gyula Kultúr Mozgójában (amit a tulajdonos mindig ingyen bocsátott a csapat rendelkezésére) tartották. A különféle ünnepségek, a helyi és a környékbeli rendszeres kirándulások (évente 3-4 alkalommal) mellett természetesen a legnagyobb cserkészrendezvény az évi nagytábor volt, amit minden évben az országnak más-más településében rendezték meg: Aszódi cserkészek Szandavár romjánál
