Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
Ö s z tön díjak, jutalmak A kitűzött cél eléréséhez vezető úton a helyes pedagógiai gyakorlat sohasem nélkülözhette a bátorítást, a bíztatást, az ösztönzést, az elismerést, mint pedagógiai eszközöket. A büntetés, elmarasztalás, valamint az elismerés és jutalmazás egyensúlyára minden valamire való iskola mindig is ügyelt. Az egyházi iskolákban a pedagógiai munkát a keresztényi szeretetnek kell, hogy áthassa. Ezt tapasztalhattuk Korén latin iskolájában, az algimnázium fél évszázados működésében és ez mutatkozott meg a főgimnázium közel négy évtizedes fennállása alatt is. A szeretet, a jóra való bíztatás, az elismerés pedagógiájának a megnyilvánulása a jutalmak, az ösztöndíjak rendszere. Az algimnázium évtizedeiben is a kiváló tanulmányi munkát, a jó magaviseletet a bizonyítvány elismerésén túl külön jutalmakkal, ösztöndíjakkal honorálták. Tekintsük tehát át, hogy a főgimnáziumban milyen külön elismerésre számíthattak a kiemelkedőt teljesítő diákok: Az 1912/13. tanévben az alábbi jutalmak léteztek: Csernyánszky-féle jutalom 40 K Petőfi-féle jutalom 30-10 K Petőfí-Podmaniczky alap kamataiból 20-10 K Dcutsch-féle jutalomból 20 K Bányakerület jutalmából 2 db 50-50 K 1 db 40 K 3 db 20-20 K = 200 K A Masznyik-féle, a Földváry-féle, az Aszód-vidéki Tanítói Kör, és a Kossuth-féle jutalomalapok kamatait a tőkéhez csatolták, vagyis ezeket ebben az esztendőben nem adták ki. Azt is meg kell jegyezni, hogy az imént felsorolt jutalomalapok már az algimnáziumban is léteztek. 1 A felsorolt jutalmak az elkövetkező években módosultak, egyeseket ismét kiadtak, másoknak a jutalomösszegét a tőkéhez csatolva növelték azt. így pl. az 1916/17. tanévben a Bányakerület jutalomösszegét 400 K-ra emelték, mely összegből 8 diákot, egyenként 50 koronával jutalmaztak. Új alapítványokat is létrehoztak. Ezek sorában említsük meg Mayer Pál ikladi lelkész (ekkor gimnáziumi vallástanár is) 150 koronás (amit terv szerint 200 K-ra akartak fejleszteni) „Luther emlékalapítvány" néven szerepelt alapítványát, amelynek kamatait évente 1 szegény sorsú, jó tanuló, evangélikus vallású diáknak osztottak ki (a 12-12 koronát mind 1917-ben, mind 1918-ben Drenyovszky János zsidói [vácegresil tanuló kapta);" Kruttschnitt Antal Pest megyei alesperes, tanügyi esperes és felesége Belohorszky Olga 1916. június 16-án tettek egy alapítványt: 1 Az alapítványokról, az ösztöndíjakról, jutalmakról szerzett ismereteinket az Évkönyvekből merítettük. ' PMTd 88. 15. 18.-1915. ápr. 13. jkv.