Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
önmagukhoz méltó adományösszegeket szavazzák meg az aszódi Petőfi - főgimnázium és internátus felépítésére. Sajnálatunkra, e memorandum sem nyert eddig elintézést. " Osváth igazgató ugyanekkor felajánlotta a Küzdő lelkek c. drámai költeményének a honoráriumát a nemes célra. Kerületi engedéllyel minden helyi ev. egyházban előadássorozatot terveztek, amelyeknek a bevételét szintén az építésre szándékoztak fordítani. A Petőfi év történései közül most csak az iskolaépítéssel kapcsolatos eseményeket mutatjuk be. A nagy készülődés, a kitűnő propaganda ellenére sem sikerült jelentős áttörést elérni. A legnagyobb kudarc a VKM részéről érte a szervezőket, és ez már eleve sikertelenségre ítélte az aszódiak vállalkozását, várakozását. Az történt ugyanis, hogy a VKM a Petőfi ünnepélyek bevételének - az aszódi gimnázium felépítése céljára történő - átutalását csupán részlegesen engedélyezte. Csak az ev. és 1/5 részben a ref. középiskolák bevétele mehetett az un. Petőfi alapba, a többi nem. Ez sem volt ugyan csekély összeg (580661,76 K, amit a Takarékpénztárban helyeztek el 8-10%-os kamatra), ám az egyre nagyobb méreteket öltő infláció miatt - sajnos - a pénz értékét, a viszonylagos magas kamat ellenére sem lehetett megtartani. Ekkor történt egy olyan esemény, amely ismét megbontotta a GB egységét. Az Aszódi Evangélikus Egyház ugyanis kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy a fenti tőke egy részét felhasználhassák az ev. templom felújításához. Micsinay és a bizottság aszódi születésű, tehát a templomhoz jobban kötődő tagjai a kérést támogatták, míg a szervezet tanár tagjai, az iskola felépítésének újbóli elodázásától félve, elvetették azt. Örömhírként hatott viszont Bentsok János bejelentése, mely szerint a földbirtokreform részeként az OFB, az Aszód déli részén elterülő, a bagi határhoz tartozó ún. Csicsókásban 8 magyar holdat különített el iskolaépítés céljára. A későbbiekben a terület felére csökkent (4 kh), ám az ígérvény megmaradt annyi kiegészítéssel, hogy ez nem megváltási terület, ezért a vételár külön alku tárgyát képezi. 3 Az egyre nehezebb gazdasági viszonyok mellett, amikor alig tudták a tanárokat fizetni, amikor a téli fűtés és általában az egyre népesebb iskola működtetése már-már megoldhatatlan probléma elé állította az iskolafenntartót, az Aszódi Evangélikus Egyház erőtlennek bizonyult az építkezés megkezdésére. Időközben a telekvásárlás érdekében a tárgyalások bonyolódtak. A jelzett terület a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt tulajdonát képezte, mely cég hajlandónak mutatkozott az eladásra. Dr. Halász János ügyvédnek, a Lloyd képviselőjének csupán egy kikötése volt: Sándor Pál pénzügyi szemlésznek a területből egy 600 négyszögöles területet hasíthassanak ki. 4 - A telekvásárlásra végül 1926. április 10-én került sor. A GB képviseletében Chugyik Pál. Bentsok János és Dr. Osváth Gedeon kötötték meg a szerződés azzal a kikötéssel, hogy a megállapodást még a bizottságnak jóvá kell hagyni. Az április 13-i ülésen ez is megtörtént. Ezek szerint az Rt-től megvásároltak 7079 négyszögöl területet 55 millió koronáért (4500 P), mely összeget a két aszódi bankban 1 Évkönyv 1922/23. 2 PMTd 88. 15. 18,- 1923. márc. 2. jkv. 5 Uo. - 1923. jún. 16. jkv. 4 Uo. - 1925. dec. 23. jkv.
