Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

A két telek megítélésében a GB nagyon megosztott volt. A Brünauer-féle telek Micsinay elképzelése szerint több szempontból alkalmasabb, mint a másik változat. Itt egyszerűbben megvalósítható az a koncepció, amelynek a lényege, hogy nem csak új gimnáziumot építenek, hanem itt húzzák fel az internátus épületét is, továbbá sportlétesítményeket és sétáló ligetet is kialakítanak. E tervben fellelhetjük az angol kollégiumok elrendezését, mely Európában akkoriban a legkor­szerűbbnek minősült. Ezt a tervet mindenekelőtt Micsinay Ernő és Szabó Lajos igaz­gató támogatta. E mellé az elképzelés mellé sorakozott fel a későbbiekben báró Podmaniczky Gyula felügyelő is. S bár gr. Ráday Gedeon (PPSK vm. főispánja - egy­ben bizottsági tag) se mellette, se ellene nem nyilatkozott, azt azért mindenki tudta, hogy titkon az a) változatot támogatta, hiszen ő volt a Takarékpénztár elnöke. A másik csoport, melynek élén Chugyik Pál ev. lelkész és Bentsok János kurátor állott, azért akarta a templom mellé az új iskolát, mert a diákok vallásos nevelésében fontosnak tartották az Isten háza közelségét. Érdekes módon báró Podmaniczky Gyula éppen azt helytelenítette, hogy az iskola közel lesz a templomhoz, s így a diákok kia­bálása, az iskola zaja megzavarja a templom áhítatos csendjét. Ab) elképzelést támo­gatta még Sárkány Ernő főszolgabíró is, akinek a véleménye szerint Aszód nem az Ikladi út mellett, hanem a hegyen, a templom körüli részeken fejlődik a közeli időkben. Ebben azonban jócskán tévedett a főbíró, mert a Brünauer-féle földeket már évtizedek­kel ezelőtt benépesítették, míg a templom körüli részeken csak a közelmúltban kezdték meg az aszódiak az építkezést. 1 Egyébként a takarékpénztári terület 4000 négyszögölből állott. Ebből 1600 négy­szögölt 10 K/négyszögöl árért adták volna el, a fennmaradó 2400 négyszögölt ingyen bocsátották volna az iskolaépítés rendelkezésére. A Szeiben-féle föld ára - Szabó Lajos tájékoztatása szerint - 5 K/négyszögöl, a nagyságát nem tüntették fel. Micsinay a május 3-i ülésen szomorúan összegezte a véleményeket, amelynek a többsége a templom melletti építést tartja fontosnak. Ö ebben a dolgok elodázását látta, mely az egész iskolára veszélyes lehet. Ezért - több hozzászólás bíztatására - javasolta, hogy mindkét telekre az opciót szerezzék meg, Francsek Imre műszaki tanácsossal terveztessék meg az intézményt és haladéktalanul terjesszék fel az anyagot a VKM­hez, mivel csak így remélhetik az államsegély biztosítását. Mindezek mellett bejelen­tette lemondását a másodfelügyelöi tisztségről. A június 3-i bizottsági ülésen ismét Micsinay elnökölt, mert időközben az Aszódi Evangélikus Egyház nem járult hozzá a lemondásához, hanem teljes mértékű támoga­tásáról biztosította a másodfelügyelőt. A vita továbbra is a két telek körül forgott, csak most már az un. alternatív megoldás mögé sorakoztak fel többen. Ez azt jelentette, hogy mind a két telket felterjesztik a VKM - hez és a miniszterre bízzák a döntést. Amikor aztán Micsinay bejelentette, hogy a Brünauer-féle telek pénzügyileg szinte már megoldott, a Szeiben-féle pedig kétséges, akkor egyre többen Micsinay elképzelése mögé sorakoztak fel, ám a felterjesztés továbbra is a miniszterre bízta a döntést. 3 1 PMTd 88.15.18. - 1913. máj. 3. jkv. 2 Uo. - 1913. jún. 8. jkv. 3 Uo. - 1913. jún. 3. jkv.

Next

/
Thumbnails
Contents