Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
Valamiféle kis jövedelememelkedést jelentett, amikor a lakbér összegét 50%-kal megemelték. így az 1920-ban alkalmazott Selmecbányái menekült tanárok, valamint Dr. Varga Ferenc már ennek alapján kapták fizetésüket: Hamrák Béla és Künsztler János 1600 + 1050 (+ 50% vagyis a lakbér 1525) K és a VKM kiegészítés a kórpótlékkal; Dr. Varga Ferenc 1600 + 750 (+ 50% vagyis 1125) K és a VKM kiegészítés a kórpótlékkal. 1 Ezt követően a stabil pénz, a pengő 1926-os bevezetéséig - az infláció miatt - nem érdemes (adathiány miatt nem is lehet) a fizetéseket vizsgálni. Az biztos, hogy a csak fizetésből élő tanárok ezekben az években igen rossz anyagi viszonyok között éltek. Ezért aztán folyamatosan segélyt, fizetésemelést kértek." Egy ízben a tantestület kérvénnyel fordult a Gazdasági Bizottsághoz és kérte, hogy miután a lakbért képtelenek kifizetni, az összeget az iskolaépítési alapból (!) egyenlítsék ki. Kérésüket teljesítették." 1 Más alkalommal a nőtlen tanároknak engedélyezték az alumneumi étkezést, ezzel is enyhítve nyomorúságos helyzetüket. 4 Bár nagyon nehéz életviszonyok között éltek ezekben az években a tanárok, helyzetük mégis jobb volt, mint a több ezer munkanélküli társaiknak vagy a pályaudvari vagonokban élő, utódállamokból menekült, magyarságukat megvalló értelmiségieknek. A tantestületnek voltak óraadó tagjai is. így mindenekelőtt a vallást tanító lelkészek. Kezdetben ugyanis a főgimnázium nem rendelkezett önálló vallástanári katedrával. A feladatot Chugyik Pál oldotta meg, akinek Mayer Pál ikladi lelkész segített. A heti 16 óráért 1916-ban 600 K/év, 1917-ben 800 K7év tiszteletdíjat kaptak. A helyettesítő tanárok is igen mérsékelt díjazásban részesültek. így pl. 1916-ban, az egy évi betegszabadságon lévő, Dr. Grébet helyettesítő Soós Tamás havi 200 koronát kapott. 5 A fent vázolt tanári fizetés mellett kisebb kiegészítő jövedelemhez juthattak a testület tagjai, természetesen csak többletmunkáért. Mindenekelőtt az igazgató munkáért járó többletdíjazást kell megemlíteni. Ez 1910-től havi 200 koronát tett ki. 6 A későbbi változást nem ismerjük. Egyéb díjakat is ismerünk. Az 1919/20. tanév kezdetén az alábbi tiszteletdíjakat állapították meg: napközi otthon felügyelő díja 200 K/év; ifjúsági és tanári könyvtár vezetői díja 200-200 K/év; leányfelügyelői díj 200 K/hó; ephorus tiszteletdíja 600 K/év. 7 Természetesen ezek a díjak az 1920-as évek első felében folyamatosan emelkedtek. Ennek ismertetésébe nem érdemes belemenni. Hogy azonban lássuk az állapotok változását (romlását), nézzük meg az iskolaorvos (Dr. Gál Adolf) tiszteletdíjának módosulását: 1916-ban 200 K/év ( 100 K az orvosi munkáért és 100 K az egészségtan tanításáért), 1921- ben 500 K/év, 1922- ben 2000 K/év, ' PMTd 88.15.18. - 1920. aug. 20. és 1920.szept. 20. jkv : Uo. - 1921. aug. 27. jkv. ; Uo. - 1923. júl. 31. jkv. 4 Uo. - 1920. ápr. 17. jkv. 5 Uo. - 1916. szept. 2. és 1916. okt. 6. jkv. 6 Uo. - 1910. jún. 20. jkv. 7 Uo. - 1919. szept. 19. jkv.
