Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

KÖZÉPISKOLAI RENDTARTÁS. A VALUS- ES KÖZOKTATÁSÜGYI I KÍP, MINISTER lA70-ifc EVI JUÙVS hó UCu A középiskola életét szabályozó rendtartás - A tantestület rendszeresen tanácskozott. „Tanári tanácskozások u.m. módszeres, osztálytanári és ellenőrző tanácskozások a rendtartásban megszabott időben tartattak. Más iskolai ügyben, mint ösztöndíjak kiosztása, kormány-képviselő látogatása alkalmából stb. az év folyamán rendkívüli tanácskozások tartattak. Az ellenőrző tanácskozások eredményeiről a szülők külön értesítést kaptak, a tanulóknak az egyes osztályokban az illető osztályfőnökök hirdették ki az eredményt. " - A tanulók erkölcsi, magatartási állapotára is nagyon vigyáztak. Külön kihangsúlyozva biztosították minden vallásfelekezet templomi ünnepeinek a megtartását. A fegyelem megtartásában hangsúlyosan figyeltek a bejáró tanulókra. „A fegyelem fenntartásában némi nehézséget okoz, hogy a vidéki tanulóink egy része bejár a szomszédos községekből s így fölöttük őrködnünk kell egész nap, az előadáson kívül • »2 - Minden évben beszámolnak a diákok egészségügyi állapotáról, amely általában jó. Az orvosok rendszeresen vizsgálták az algimnázium diákjait, az akkor már létező védőoltásokban részesítették mindegyiket. Télen a Galga árterére vitték a gyerekeket korcsolyázni, sőt azzal is foglalkoztak, hogy az úszásoktatás céljára valamilyen megoldást találjanak, mivel a Galga ugyan fürdésre jó nyáron, de úszni nem lehet benne. - A tanév és a tanítás rendje ezekben az évtizedekben a következőképpen zajlott le: augusztus 20-át követő héten gyűltek össze a tanárok és láttak hozzá a tanév megszervezéséhez. Előbb a különféle pót- és felvételi vizsgákat bonyolították le. Ezzel párhuzamosan a diákok felvétele is megtörtént. A tanévet szeptember első hetében kezdték. Eleinte a tanévkezdés csak iskolai keretek között zajlott le, melynek fő pontja az „iskolai törvények" felolvasása, a diákokkal való megismertetése volt.

4 - A század vége felé a tanévkezdés (is) nagyobb szabású ünnepély formáját öltötte, melyen nemcsak a diákok és tanárok, hanem a gimnázium elöljárói (GB) és más meghívott vendégek is részt vehettek. A tanév a téli és az egyházi ünnepek megszabta szüneteket leszámítva egész éven át folyt, mégpedig 8-12 óráig s délután is 1-2 órán (ez változott az idők folyamán) át. A tanévet általában június hónap közepén fejezték be, amit a 4-6 napig 1 Évkönyv 1894/95. 4. 2

Uo. 1891/92.5. 3 Uo. 1898/99. 12. 4 A közreadott eredeti kézirat pontos keletkezési idejét ugyan nem ismerjük, ám az bizonyos, hogy évtizedeken keresztül ez határozta meg az iskola belső életét.