Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

akkor lehet írni, ha előbb mindegyik iskoláról külön-külön megjelennek a helyi feldolgozások. Ezért is vállalkoztunk arra a nem kis feladatra, hogy megkíséreljük bemutatni az ország egyik legrégebbi evangélikus középiskoláját. A feldolgozást megkönnyítették az Aszódi Evangélikus Egyház fennmaradt protokollumai és irattárának más anyaga, melyeket Detre János aszódi lelkész, Pest megyei esperes úr bocsátott a rendelkezésünkre. Segítségét ezúton is megköszönjük. A gimnázium egykor tekintélyes tanári könyvtára, valamint irattára napjainkra már darabjaira hullott. Ami a háborús pusztítások, valamint a gondatlan kezelés után megmaradt, az elsősorban Juhász Gyula, Kardos Győző és Klausmann Ferenc tanár urak támogatásának köszönhetően sikerült az enyészettől megmenteni és a Petőfi Múzeum gyűjteményeibe elhelyezni. Iskolatörténeti és irodalomtörténeti szempontból kiemelkedő értékű Korén iskolájának a Matriculája, az ezt követő korok megértéséhez pedig a Gimnázium Bizottmány 1871-1926 között készült két kötetes jegyzőkönyve. Az Evangélikus Országos Levéltárban, az Irodalomtudományi Intézetben és a Petőfi Múzeumban megtalálható Korén István leszármazottjának, Reil Lajosnak eredeti iratokat, leveleket, könyveket stb. feldolgozó tanulmányai. Nem csak a kutatók, de a Reil család tagjai előtt is rejtély, hogy hol vannak azok az eredeti dokumentumok, melyek alapján ezek a dolgozatok készültek és melyeket a szerző haláláig őrzött. Ezek ismeretében, valamint még alaposabb és elemzőbb feldolgozásában nemcsak Korén Istvánról, hanem a latin iskoláról és hozzá kapcsolhatóan Petőfi Sándorról is.sok újat mondhatnánk. Az evangélikus iskolák Magyarországon Mielőtt választott feladatunk, tehát az aszódi középiskola múltjának feltárásába belekezdenénk, azokat az általános, az egész országra érvényes állapotokat és körülményeket kell áttekinteni, melyeknek ismerete szükséges a későbbiek megértéséhez. Az aszódi gimnázium létesítése, mint minden iskoláé, egyedi, ugyanakkor fellelhetjük benne mindazokat a jellemzőket, melyek általános érvényűek a magyarországi evangélikus egyház- és iskolatörténetben. A történelem folyamán az iskoláztatás célját különbözőképpen határozták meg az egyházak. A középfokú oktatásnak azonban szinte megegyezően egyik fő célja „...a saját egyházi értelmiség - papok, tanárok - nevelése, utánpótlásuk biztosítása volt. "

2 Ezzel párosult az a másik fontos dolog, hogy a középkortól fogva a magyarországi közélet hivatalos nyelve a latin. Ezt a nyelvet pedig az iskolai képzés folyamán lehetett ' PMA 65-75 - Reil Lajos: Az aszódi latin iskola Petőfi korában - Reil I.; PMA 66-75 - Uö: Koren István életrajza - Reil II. PMA 67-75 - Uö: Korén István irattárának jegyzéke - Reil III. PMA 68-75 - Uö: Mit írt Hatvány Lajos Korén Istvánról így élt Petőfi című munkájában? - Reil IV. PMA 69-75 - Uö: Petőfi korabeli aszódi latin iskola a valóság tükrében - Reil V. PMA 70-75 - Uö: Korén István aszódi tanári munkásságának emlékei egykori feljegyzéseiben - Reil VI. PMA 71-75 - Uö: Tanévnyitó és záróbeszédek Korén István aszódi latin iskolájában - Reil VII. PMA 72-75 - Uö: Észrevételek Diencs András A fiatal Petőfi című munkájának aszódi vonatkozású részeihez Reil VIII. PMA 73-75 - RL: A Petőfi korabeli aszódi latin iskola dr. Neményi Imre képzeletében - Reil IX. 2 Kosáry 1980. 94.