Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Deutsch Sámuel, Huszerl Sándor, Neuman (?), Lacsny Endre, Rojko Lajos 25-25. Troisch Ernő, Saxinger (?) 20-20, Bános (?), Weisz (?), Vincze Pál 10-10, Panops (?), Takács (?), Babén (?), Némedi Mihály 5-5 Ft/év.

1 [Akinek a keresztnevét nem ismerjük (?) jelezzük.] Mivel már nem volt akadálya, meghirdették a III. tanári állást, melyre 10 (!) pályázó jelentkezett. Az elkövetkező esztendőkre is jellemző az ilyen érdeklődés, ezért közöljük a kandidálok lajstromát: T. Jeszenszky Pál gömör-panyiti lelkész, Zombori Gedö szatmári tanár (református), - Szimonidesz (?) német honból hazatért hitjelölt s ideiglenes orosházi magántanár, - Alexi (?) hitjelölt Losoncról, - Bujovszky (?) Jénában időző hitjelölt, Csenge Vilmos hitjelölt Pestről, - Terray Gyula Tübingában tanuló teológus, - Bellus János hitjelölt Pozsonyból, magántanár, Négyessy János volt losonci tanár (református), Becsek Sándor kolozsvári tanár (református). A jelöltek közül Bellussal, Bujovszkyval és Szimonidesszel foglalkoztak részletesebben, míg végül Bellusra esett a választásuk. Az osztályokba való besorolásnál 1865-ig a következő rendszert alkalmazták. Az iskolába felvett diákok egy részét, akiknek felkészültségét nem tartották megfelelőnek un. előkészítőbe sorolták, a többit az I. osztályba. Az 1864/65-ös tanévben még létezett az előkészítő 9, aztán az I. 14, a II. 17, a III. osztály 11 tanulóval (összesen 9+42 = 51). A Votisky által felfektetett névsor tulajdonképpen tandíj-befizetési lap, amelyből megtudjuk, hogy az 51 tanulóból 33 helybéli és 18 „vidéki" diák.

3 Az algimnázium e kezdeti éveiből más iskolai névsor, dokumentum nem maradt fenn. Az 1865/66. tanév tehát három tanárral, négy osztállyal és rendezett pénzügyi viszonyokkal indulhatott meg. A három tanár maguk közül ekkor választott először igazgatót, akinek megbízatása egy évre szólt. Feladatának csak részleteit ismerjük pontosan. O vette fel a tanulókat az iskolába, egyben ő szedte be a tandíjat is, amit félévenként előlegesen kellett befizetni. A tantestület dolgaikról annyit tanácskozhatott, amennyit akart, ám a hónap utolsó szombatjának délutánján tanácskozni kellett, amelyről az igazgató jegyzőkönyvet fektetett fel és azt a Gimnáziumi Bizottmánynak kellett átadni.

4 A tandíj mértéke ez évtől: I-II. osztály 3, 6 és 10 Ft/év (itt az 1863/64. tanévi kedvezményt alkalmazták a három kategória felállításával!), III-IV. osztály 15 Ft/év. A fentiekből kitűnik, hogy aránylag rendezett viszonyok között folyt a tanítás, ám a négy osztály elhelyezése komoly gondot jelentett. A régi szalmatetős latin iskola épületében ekkor három osztály tanult, és itt kaptak l-l szobát a tanárok.

5 A IV. osztály elhelyezése problémaként merült fel, amit úgy oldottak meg, hogy „... a régi földszintes épület bal sarkához egy délfelé húzódó szobát csatoltak. "

6 ' Évkönyv 1900/1901. 21. 2 AEEI Protocollum - 1865. aug. 1. I Uo. számozatlan irat 4 A gimnáziumot irányító testületről más helyen bővebben írtunk, a későbbiekben rövidítve (GB) közöljük a nevét. 5 AEEI Protocollum - 1865. aug. 1. jkv. II Évkönyv 1900/1901. 22.