Köpröczi Rózsa: A grafikus Szőnyi. Rajzok, vázlatok, tanulmányok (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Szőnyi István Alapítvány, Szentendre – Zebegény, 1996)
6. BESZÉLGETŐK SICH UNTERHALTENDE TALKING PEOPLE Nem a modelljeinek választott falusi emberek közül származott, de csodálta nyugalmukat, a természettel való még romlatlan kapcsolatukat. Ez a világszemlélet közel állt meditativ alkatához. Egy sajátos világot teremtett, melyet áthat a létezés elemi öröme, az egyszerű dolgok, történések csodálata. A környezet, a figurák arca csak jelzésszerű, a jellemzés kizárólagos eszköze a testtartás. A találóan megragadott mozdulatok, a jellegzetes körvonalak fejezik ki mindazt, amit Szőnyi róluk gondol, de kiderül saját helyzete is ebben a rendben. Csak kívülálló szeme láthatja ilyen sommásan, bizonyos távolságtartással a jelenségeket. Az ő kívülálló objektivitása mégis tele van szeretettel és költészettel. A tétován álldogáló, egymással esetleges kapcsolatban lévő asszonyok és férfiak felidézik Courbet sokalakos festményeit. Courbet rég feledésbe merült, archaikus komponálási eszközökhöz folyamodott többszereplős vásznain. Az egyes alakokat keményen elszigetelte, mellérendelő, additív módon sorakoztatta föl. Szőnyi képein is fölcserélhetők a lazán fűzött csoportok tagjai. A résztvevők egymás közötti viszonylatai kifürkészhetetlenek. A figurák szinte feloldódnak a szemlélődésben. „Ösztönös nyugalmuk, melyet nem szaggatott szét, nem zavart meg a tudat, keleti életbölcsességgel telített"* - írta róluk Kállai Ernő. A falusi életforma megfigyelése közben, nemcsak az állóképszerű passzivitás érdekelte, de megragadta a paraszti munka lendülete, dinamizmusa is. Ezt bizonyítja a pompás mozdulattanulmányok, kompozíciós vázlatok sorozata. A mezőn, a kertben, az udvarban dolgozó falusiak figuráit egyes lapokon szinte felmagasztalja. A változatos technikákkal megfogalmazott jelenetek, hol Van Gogh vibráló búzamezőit, hol Millet méltóságteljes, nyugalmas tájain zajló munkáit idézik. A mondanivalóhoz mindig kitűnően megválasztott technika csak fokozza a hatást. * Kállai Ernő: Szőnyi István (1941) 288. o. Művészet veszélyes csillagzat alatt, Bp., Corvina 1981.