Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896–1944) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1996)

szetelvűség mellett a kubista formalátást is magába olvasztó kortárs festészeti tendenciákkal.

25 Goebel a kubizmus teremtette képépítkezést, térformálást elvetette, értelmetlennek tartotta, számára deklaráltan Cézanne jelentette a festői nyelv maximumát.

26 Ezzel együtt művészetében mindvégig nyomon követhető egyfajta szerkezetesség, a látványelvűség mellett is a sokszorosan tördelt térábrázolás, amely arra enged következtetni, hogy ha elméletileg nem is fogadta el, műveibe mégis beépült valami a kubizmusban gyökerező képszemléletből.

27 A fiatal Goebelnél ezek a különböző formalátást igénylő vonulatok csaknem egyszerre, az egyre erősödő neoklasszicizáló tendenciák közepette jelentkeztek. A neoklasszicizmusnak nevezett irányzat magját Szőnyi mellett Aba-Novák, Patkó Károly, Korb Erzsébet alkotják ebben az időben. "A stílust elsősorban a testek plasztikus tömegét hangsúlyozó fényárnyék kontrasztra épülő kompzíciók jellemzik. A képeken túlnyomórészt monumentális, elsősorban tájba helyezett aktok ill. heroikus hangvételű portrék, önarcképek jelennek meg"

28 - írja Zwickl András. Goebel már említett, Festő és modell c. 1922ből származó tusrajzán is valóban "jól látszanak a stílus jellemző vonásai, a lendületes és laza vonalhálóval plasztikusan modellált testek, valamint a klasszikus beállítású kompozícó."

29 Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény sem, hogy erre az időszakra esik El Greco művészetének felfedezése, kinek festészete többek közt Szőnyire, Jándira és úgy tűnik, Goebelre nézve is meghatározó élményt jelentett. Bajkay Éva Uitz Béla egy évtizeddel korábban készült műveivel kapcsolatban hangsúlyoz hasonló gyökereket: "Ahogy a nagybányaiak Bastien-Lepage-t figyelték, úgy nézte Uitz Rembrandtot, Tintorettót, de mindenekelőtt Grecot és Cézannet.

30

" Uitz budapesti rajzai pedig - ahogy Kállai is kiemeli - nagy hatással voltak Szőnyire.

31 A Szőnyi és Paizs Goebel festészete között feltárulkozó különbségeket leginkább a párhuzamok mentén találhatjuk meg. A Hegytetőn és a Szent Sebestyén e., képeket mindössze két esztendő választja el egymástól. Szőnyinél ez a mű a kétalakos önarckép kompozíciók egész sorát zárja le. Goebel Szent Sebestyént ábrázoló képe a korban más életművekben is előforduló szerepjátszó önportrék jellegzetes, spirituális érzékenységgel megfestett példája.

32 Úgy tűnik, a maga összefüggéseiben mindegyik jelentékeny alkotás, festőjük eljutott valahova, összegzi tapasztalatait. Talán soha ilyen közel nem állt egymáshoz a két életmű, és mégis azt kell gondolnunk, ez az a pont, ahol az utak elválnak. A tapasztalatok két teljesen különböző nézőpontból összegződnek. Szőnyi neoklasszicizmusa abba a kiegyensúlyozott, harmonikus, fénnyel átitatódott képi világba torkollott, amely a Zebegény adta egyszerű hétköznapok valóságából táplálkozik a későbbiekben. Paizs Goebel klasszikum iránti vonzódása, mely más szempontok szerint, de a harmincas évek első felében készült munkáin is megfigyelhető, soha nem teremt olyan biztonsággal megépített, szilárd képi világot, mint ahogy azt Szőnyinél tapasztaljuk. A munkájával mindig elégedetlen, örökösen kísérletező festő számára ez a nehezen körülírható, de létező vonzódás támpontot, viszonyítási alapot jelent, tárgya ugyanakkor valamiféleképpen mindig elérhetetlen marad. Ennek következtében műveit a legtöbb esetben melankolikus felhang, nyugtalanság színezi át. Mindemellett alkotásaiban egészen a húszas évek végéig fellelhetjük a Szőnyi környezetéből kisugárzó stílus formajegyeit (Asztalra támaszkodó önarckép 1926, Fürdő nők, 1928, Fürdő nők, 1929, Festő és modell, 1929). Visszatérve a párizsi tanulmányúthoz, 1925 márciusától egészen novemberig a festő ismét Macherinben ill. Barbizonban dolgozik. A fiatal művészek sokat, és ebben az évben már sikerrel is festenek. Varga Albertet követően Goebel is kiállít Párizsban a Galerie du Zodiaque-ban. 1925 júliusában ötven munkája: Szajna-menti és charentoni tájak, a majdani Szentendrét idéző szűk zegzugos párizsi utcácskák, kapualjak, önarcképek, akttanulmányok, krokik láthatók itt. Czimra Gyula a következő év márciusában állít ki ugyancsak ebben a galériában. Ahogy Haulisch Lenke is beszámol róla, Czimra és Goebel barátkozását ebben a korszakban számos közös téma és közös élmény bizonyítja.

33 Czimra 1925-ben szénrajzot készít Goebelről, amint a műtermében dolgozik.

34 Egy évvel koráb-