Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896–1944) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1996)

931., hagy.tul., ld. 20. kép A müvet Kompozíció címmel 1932-ben publikálta a Rátky Zoltán és Strazimir Oszkár szerkesztésében megjelenő A magyar legújabb kor lexikona (Életrajzi adatok 1919-1932). Bp., 1932., 208.o. A mû újabb publikációja az Élet (1932), a Dzsungelben (Baglyok, 1932), és a Tópart stéggel (1930) képekkel együtt. Verba A. i.m. 120 Ennek egyik lehetséges módja, hogy a Rómát járt, Szentendrén dolgozó festőtársak révén tájékozódott Paizs Goebel. Ez azonban alig több feltevésnél. 1931-ben a mûvésztelepiek közül csak Rozgonyi László volt túl a római ösztöndíjas időszakán (1928-1929), Jeges Ernő elsőízben 1931-32-ben lett római ösztöndíjas. A művésztelep vendégei közül Hincz Gyula (1930-31) Istókovits Kálmán (1929-30) Mészáros László (1931-1934) mellett Sárkány Lóránd (1930-32) töltötte ösztöndíját Rómában. "Paizs Goebel mellett a szentendreiek közül Heintz, Rozgonyi, a rövid ideig itt dolgozó Freytag Zoltán, de még Miháltz Pál művészetében is megfigyelhető a Pittura Metafísica befolyása." Bodonyi Emőke tanulmányában Onódi Béla visszaemlékezése alapján az olasz Casorati és Oppi művészetének hatását emeli ki. Bodonyi E., i.m. 5., 34., 38.0. 121 "A kép jobb oldalán látható klasszikus vonásokat idéző szoborfej modellje egy gipszmásolat, mely szintén a hagyaték részét képezi.", Verba A.i.m., 76.o. 122 "Perlrott képein gyakran feltűnnek olyan csendéletrészletek, amelyek különállóan is az aktábrázoláshoz sorolhatóak, ugyanis előszeretettel festett meg aktszobrokat."- írja Zwickl András tanulmányában. Zwickl András: Nagybánya és az aktfestészet Nagybánya művészete MNG, 1996. márc. 14.-okt.20. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából, kat. 255., 263.0. 88. j. 123 Perlrott Csaba Vilmos: Maszkos önarckép vászon, olaj, 77,5x66,5 cm, J.j.f. Perlrott Csaba, mgt. közölve: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Mission Art Galéria, Miskolc, 1992., 127. kép 124 Ámos Imre: Önarckép Ady-maszkkal, 1930 vászon, olaj, 83x65 cm, J.n., MNG Ltsz.: 58.132 T valamint Tél, 1930 vászon, olaj, 101x68 cm, J.j.l. ámos Imre 1930, MNG, Ltsz.: 58.131 T 125 Aba-Novák Vilmos: Álarcfestő, 1933 fa, tempera, 162x126 cm, mgt. "Álarcfestő című festményének első változatán a festő fején papírcsákóval, álló helyzetben, lendületes mozdulattal tartja kezében Aba-Novák éppen elkészült maszkját."- írja Supka Magdolna. B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos Corvina K., 1971, 62.o., 29. kép 126 Vajda Lajos: Álarcos önarckép, 1935 papír, tempera, 63x45 cm, J.n., Miskolc, Herman Ottó Múzeum, közölve: Mándy S., 1983., i.m., 196. kép Vajda képein a maszknak egész különös belső mozgása van. A kezdetben csak a műtermi csendélet részeként szereplő gipszmaszk (Műtermi csendélet, 1934, Csendélet patkó alakú asztalon, 1934, Gipszmaszkos csendélet, 1934) fokozatosan átalakul. Az Álarcos önarckép egyéníti a maszkot, ugyanakkor elrejti a személyt. Furcsa kettősség figyelhető meg a képen, az arc üres tekintete a halotti maszkot idézi. Ezt követően a maszk önálló életre kel, egyre inkább uralja a képteret, belső tájakat tár fel (Maszk belső tájjal 1938, Maszktáj létramotívummal 1939). A maszk megelevenedő felülete, a burjánzó, vonagló, gyökérszerű vonalháló éppúgy a fenyegetőn mindent elborító vegetációt idézi, mint Paizs Goebel utolsó korszakának képei. 127 Czimra Gyula: Önarckép gipszfejjel, 1924, ld. 35. jegyzet 128 B. Supka M., i.m. 62.o. 129 B.Supka M., i.m. 62.o. 130 Passuth Krisztina: De Chirico Corvina Bp., 1973,18.0.; Valori Plastici, 1919 131 Csendélet, 1934 fa, olaj, 65x45 cm, J.b.l. Paizs Goebel 934. közölve: BáV 91. aukció, 1993, szept., kat., 106. tétel (repr.) 132 Mund Hugó: Csendélet 1928 k. vászon, olaj, 55,5x45 cm, J.j.l.

Mund H., mgt. közölve: Nagybánya, 1992., i.m., 97. kép, valamint Bajkay Éva - Murádin Jenő: Dömötör Gizella (1894-1984), Mund Hugó (1892- 1961) Nagybánya Könyvek 6., MissionArt Galéria, Miskolc, 1996., M VI. kép 133 Passuth K., i.m., 13.o.; Valori Plastici, 1919. 134 Természetesen Szentendre esetében a lépcsők, tűzfalak, szűk sikátorok, zegzugos utcácskák, tört vonalú kerítések ábrázolása jórészt a helyi adottságokra épít, de a korszakban néhány városképet is hasonló hangulat, szorongásteli atmoszféra jellemez, mint a metafizikus festészet eszköztárát felhasználó római iskolás műveket. Az eddig említett műveken kívül Rozgonyi László misztikus fényben úszó városképei kapcsolhatók ide. Ezúton mondok köszönetet Kiss Joakim Margitnak, hogy a Szentendrei Festészet 1926-35 között c. kiállításhoz készülő, általa szerkesztett tanulmánykötet képanyagát megtekinthettem. A következő alkotások sorolhatók ide: Rozgonyi László: Olaszországi részlet, 1932-1933 k. papír, akvarell, J.b.l. Rozgonyi 933 (?) 230x253 mm, mgt. Rozgonyi László: Külváros fényben, 193035 k. papír, pasztell, 700x500 mm, j.l. Rozgonyi, mgt. Rozgonyi László: Házak kéményekkel, 1935 k. papír, szén, 440x595 mm, J., SzFM, Ltsz.: 79.80 Rozgonyi László: Vörösruhás nő, 1931 vászon, olaj, 86x80 cm, J.j.l. Rozgonyi, hátoldalon: 1931, mgt. közölve: Műgyűjtők Galériája, Aukciós Ház 1996.,máj. 193.tétel (repr.) Heintz Henrik: Szent család vászon, olaj, 100x90 cm, J.j.l. Heintz, mgt. közölve: Műgyűjtők Galériája, Aukciós Ház, 1996. máj. 195. tétel ( repr.) Heintz Henrik: Kettős arckép, ld. 101. jegyzet 135 Módok Mária: Lépcső, 1930-az évek közepe, ld. 105. jegyzet Vajda Lajos: Házak lépcsővel, 1934 Papír, szén 493x388 mm, SzFM, Ltsz.:83.1. Rozgonyi László: Vörösruhás nő, 1931 ld. 100. jegyzet Heintz Henrik: Kettős arckép, ld. 101. jegyzet Czimra Gyula: Szentendrei táj, 1932