Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Nagykőrös szellemi életének virágkora (XIX. század közepe)

ban megerősödött. Nagy sikerek koronázták költészetét 1858-ban: A Marczibányi-díj 50 aranyával jutalmazták a „Toldi estélye" művét, majd december 15-én egyhangú szavazással a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd fél óra múltán rendes tagjává választották Arany Jánost. Arany irodalmi és tudományos sikerei Pesten értek be, s ebben nagy támogatást kapott barátaitól. Csengery Antal - aki az Akadémia tisztségviselője is volt -, egyre bíztatta őt, hogy költözzön fel Pestre, hiszen számára ott nyitott a pályatér:"Jöjj Pestre közénk... Bajaid nagy részént onnan volt eddig, mert oly dolgokkal foglalkoztál, melyek nem neked valók. Az irodalmi térre vagy te hivatva..." - írta 1860. július 16-i levelében Aranynak. S Arany megragadta a lehetőséget, elfogadta a felkínált Kisfaludy Társaság igazgatói állását. Először kapott olyan ajánlatot, amikor nem tanárnak hívták, hanem biztosították számára a nyugalmas, nótáriushoz hasonló munkakört, és ezáltal a költői alkotómunkát. Tompa Mihály barátja intette őt a maradásra, mondván „Azt mondja a török: Allah bizonyos mennyiségű kenyeret tett le az ember számára bizonyos helyen, azt a kenyeret meg kell enni. Te még nem etted meg Kőrösön a letett kenyeret; tűrj és maradj..." Arany végülis elhatározta magát a távozásra, s erről 1860. augusztus 10-én írott levelében adott magyarázatot Tompának: „Allah messzebb tette előle a »darab kenyeret«. A dolog úgy áll, hogy datczára intéseidnek, pesti lakossá legyek... Édes barátom, írtam én neked több ízben, mily kevéssé vagyok itt megelégedve, s mily csüggesztő színben látom a jövőt. A dolog nagy rész alanyi; de ehhez most külső kellemetlenségek is látszanak tornyosulni. . Az autonom szabadabb mozgást nálunk úgy kezdik értelmezni, hogy a tanárok nagyobb részét bocsássák el, hozzák vissza a 2-3 tanáros régi rendszert, midőn egy professor mindent tanít: akkor csupa (W—féle) polyhistorok kellenek [t.i. Szigethi Warga János NLF] s én az nem vagyok, de ha volnék is s marasztanának - sincs kedvem százfélének tanítása a hetenkint 30-40 óra által magamat agyon gyötörni. .. a tendentia ilyen... Első lépés volt erre, kizárni bennünket a