Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Nagykőrös szellemi életének virágkora (XIX. század közepe)

A malacz búcsúzása Gyilkosom, kegyetlen! mivel érdemlettem.? Hogy ez a sok éhes osztozzék felettem? Hogy fiatalságom zsíros tavaszában így körülfogjanak széltében, hosszában? Nem írtózál, ugyan, belém szúrni késed, Melylyel eddig nem volt egy zicher döfésed Melytől ez ideig a

y patkány sem féle? Hogy tudál engemet általszúrni véle? Gyönyörű mulatság? a gyöngébb a vesztes, így tett Pyladessel a' derék Oresztes? Várjrá, mert szellemem, följár kísértetni Minden bátorságod az inadra keni. Ne mersz többé az utczán járkálni Nem fogsz gyertya nélkül egy magadban halni, Ha valami éjjel paplanodban korog, Az én lelkem lesz az, mely ott kuczorog, Az lesz mely a' legszebb női társaságban Egyzercsak megröffen hátul a nadrágban, De nem! megbocsájtok jó keresztyén módra, Hiszen hol találnék ily méltó utódra. Baráti emlékül azt a'gyűrűt hagyom, Mellybe ha jól sejtem, farkam dugva vagyon. Arany A tudós történész tanártársak nagy hatást gyakoroltak Arany János költészetére. Nem véletlen az, hogy a költő érdeklődése a dicsőséges múlt felé kanyarodott, s egy nemzeti eposz - melynek nincsen birtokában a magyarság -, megírásának gondolatával foglalkozott. Arany János körösi tanársága idején Szabó Károly és Szilágyi Sándor Ballá Gergely nagykőrösi krónikáját, amelyet kiegészítettek értékes XVII. századi dokumentumokkal. A könyvet 1956-ban nyomtatták