Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A Rákóczi-szabadságharc kora

zárult le, fegyverváltságot (lus Armorum) kellett fizetniük a bécsi kincstárnak. Nagykőrös földesurai is mindent megtettek a birtokigazolásuk érdekében, s rendre éreztették hatalmukat Nagykőrös város felett. Követelték a jobbágyi szolgáltatásokat, adókat, ajándékokat, de a fenyegetőzéstől sem riadtak vissza. Battik János földesúr például azt írta a magisztrátusnak, hogyha a jobbágyok nem teljesítik adófizetési kötelezettségüket, ha valamelyiküket sikerül elfogatnia, Gács várának tömlöcébe „rothasztja". A város felét birtokló gróf Keglevich Miklós tábornok Sopronból üzente a tanácsnak: jobban örülne annak, ha romokban heverne a város, pusztán állna, mintsem egy önállóságát védelmező, akadékoskodó közösséggel vitatkozzon. A birtokigazolásokjavában tartottak, amikor - 1703-ban - fellángolt II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharca, amely újabb tíz esztendőre elodázta a nemesi birtokjogok érvényesítését. Nagykőrös nem csupán csatlakozott a szabadságharchoz - ezt megtennie kötelessége is volt -, hanem személyes kapcsolatok fűzték annak vezetőihez. Elsődlegesen is a Rákóczi famíliához, amely a város földesurai között szerepelt, ugyanakkor a szomszédos - Nagykőrös által bérelt, illetve zálogolt - Nyársapát puszta felét, Tetétlen puszta egészét birtokolta. A szabadságharc egyik kiemelkedő vezére, gróf Forgách Simon is Nagykőrös földesura volt, s az ő tulajdonát képezte Nyársapát puszta másik fele is. A szabadságharc idején anynyit változott a birtoklás rendje, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem a labanc Keglevich grófokat megfosztotta birtokaiktól - így Nagykőröstől is -, s azt „hadi népe vezéreinek", a Réthey testvéreknek adományozta (később ezt semmissé nyilvánította a Neoaquistica Comissio). Nagykőrös lakosságát katonai kötelezettségek nem terhelték, annál inkább különböző szolgálatok teljesítése. A Duna-Tisza köze viszonylag távol esett a felkelés központjától, azonban fontos útvonalba esett, amely Kecskemét, Dunaföldvár irányában a dunántúli részekkel teremtett kapcsolatot, így a hadak rendszeresen átvonul-